2018年5月11日金曜日

A külföldiek japán nyelvi kutatásai -japánul. 外国資料の和訳 一覧


 Elkezdtem összegyűjteni a külföldiek―kezdve a muromacsi-kori hittérítőktől a meidzsi-
korig―japán nyelvvel kapcsolatos kutatásainak japán fordítását. Egyelőre az alábbiakat 
találtam, de gondolom lesz még azért más is.



池上岑夫 訳(2007)『ロドリゲス日本語小文典 上下』岩波書店

生駒美篤 編・ツンベリー著(1996)『スウェーデン語日本語語彙集』生駒美篤

大久保恵子 編訳(1999)『チェンバレン「日本語口語入門」第2版翻訳・付索引』笠
間書院

岡本信照 訳・オヤングレン著(20102013)「日本文典」『京都外国語大学研
究論叢』第7681

田中継根 編訳・ニコライ=レザーノフ 編著(2001)『露日辞書・露日会話帳』東北大学東北アジア研究センター

土井忠生 訳註・ジョアン=ロドリゲス 原著(1955)『日本大文典』三省堂出版

土井忠生・森田武・長南実 編訳(1980)『邦訳日葡辞書』岩波書店

丸山和雄・岩崎摂子 翻訳(1999)『チャンブレン著「日本口語文典」全訳』
 おうふう

三沢光博 訳・ホフマン 著(1968)『日本語文典』明治書院

三沢光博 訳・クルチウス 著(1971)『日本語文典例証』明治書院

2018年4月4日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』 873号(通巻1003号)

○古俳諧の「やさし」 (河村瑛子)

○続 赤松氏先祖のこと ──源師季とその周辺── (渡辺達郎)

○『徒然草』第九十二段の「得失」──文献学による古典本文確定の例として── (佐々木勇)


『國語と國文學』 20183月号 通巻1132号(第95巻第3号)

○『おくのほそ道』の越後路前後(佐藤勝明)
○「詩臣」としての島田忠臣(廖栄発)
○物語の「興」――賀茂真淵『伊勢物語古意』と先行注釈――(高野奈未)
○語の用法より観たる変体漢文中の〈訓点語〉について(田中草大)
○書評・山本淳子著『紫式部日記と王朝貴族社会』(桜井宏徳)
○書評・高松亮太著『秋成論攷――学問・文芸・交流――』(一戸渉)
◇国語と国文学 総目次


『日本語学』20183月号通巻477号 (第373号) 

◆新学習指導要領国語の方向性
〇新しい学習指導要領について ――中央教育審議会の議論から改訂―― (小林努)
〇これからの時代が求める国語の授業 (髙木展郎)
〇中学校学習指導要領国語の方向性――質の高い言語活動を通して、資質・能力を確実に育成する――(杉本直美)
〇中学校国語科でどのような授業が求められるか ――育成する資質・能力を明確にした中学校国語科の授業づくり――(冨山哲也)
〇高等学校学習指導要領国語の方向性 (大滝一登)
〇新学習指導要領が求める授業――高校国語科授業の現在地と進むべき方向―― (島田康行)
 
【研究回顧】
江戸言葉・計量言語学・カイロ大学――遊弋の楽しみ――[] (田中章夫)

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[新連載:今日に息づく漢文のこころとことば]李軍
[百人一首を味わう]今日マチ子・小島ゆかり


2018年3月30日金曜日

Fura nevek ☆ キラキラネーム ☆


Hol vannak azok a szép, régi nevek, mint 明子 [Akiko], 英夫 [Hideo] vagy 雅幸 [Maszajuki], amelyek  kiolvasása némi tapasztalat birtokában nem jelentett különösebb gondot.....Nézem a helyi ingyenes kiadvány* baba-kisgyerek rovatát, ahová a lelkes szülők küldik be a csemetéjük fényképét, és ha nem lenne furigana, bizony nem tudnám megfejteni a nevüket:

希愛 Rea, gondolom az angol „rare” nyomán (=rare).

初空  Szora-ezek szerint a itt ’néma’, nem olvasandó.

聖流 Szena, ahol a [na]  olvasata a [nagareru]- ból eredhet.

桜嘉 Ruka. A [ru]  olvasata meglehetősen önkényesnek tűnik.

瑛斗 Akito. A 漢字源 (negyedik kiadás, 2008) szerint a -nak névként lehet [aki] [akira] [teru] olvasata, így okés a dolog, bár személy szerint ezzel a kandzsival névként eddig nem nagyon találkoztam.


*『アサヒトセト』20184

2018年3月23日金曜日

Antropológia Múzeum 人類学博物館


Könyvtározni voltam ma a nagojai Nanzan Egyetemen 南山大学, és az ebédszünetben beugrottam az Antropológia Múzeumba 人類学博物館  kiszellőztetni a fejem.
Ugyan nem először jártam ott, de mivel az állandó tárlat mellett csinálnak időszakos kiállításokat is, mindig van némi újdonság. (az állandó kiállításban személy szerint a sóva kori háztartási tárgyak nagyon bejönnek)
Belépődíj nincs, a kiállított tárgyakat meg lehet fogdosni, és fényképezni is szabad, természetesen vaku nélkül. A  „múzeum” elnevezés kissé túlzás, egy kiállítóteremről van szó, de van egy kis könyvtárszoba is, és a múzeumi kiadvány egyes számait ingyen is meg lehet kaparintani. Szóval nem rossz hely.










2018年3月1日木曜日

'Orosz írás' egy tibeti könyvben? 《正体不明の文字》

A sinológus Nakano Mijoko 中野美代子  'phagszpa írásról szóló könyvében láttam az alábbi képet, mely eredetileg egy tibeti könyvben található, és állítólag "orosz"  betűket ábrázol.
Mivel nem tudok tibetiül, jobb híján Nakanora támaszkodok, aki szerint a tibeti magyarázatban kétszer fordul elő az oroszokra utaló szó, először  or-res ཨོར་རེས་ , másodszorra pedig rgya-ser རྒྱ་སེར་ alakban, mely utóbbi azonban utalhat Tibet északi részére is. A kérdéses jelsor pedig az "orosz magánhangzójelek illetve a régi betűformák ötvözése"(真実の言語であるロシア語の文字の母音記号と、ロシアの文字の古い形を二つ合わせて調和したところの文字). A rejtélyes orosz szöveg alatt  annak olvasata (?) látható tibeti átírásban:mgon-po khyod-dgoṅs 'gro-don skyoṅs-mdzod.
Sajnos nem értek se a tibetihez, se az orosz írástörihez, de hátha van valakinek róla némi infója, hogy mi is lehet ez valójában~宜しく.






Forrás 参考文献

中野美代子 (1994)『砂漠に埋もれた文字 パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫 
།རྒྱ་དཀར་ནག་རྒྱ་སེར་ཀ་སྨི་ར་བལ་བོད་ཧོར་གྱི་ཡི་གེ་དང་དབེ་རིས་རྣམ་གྲངས་མང་བ་བཞུགས་སོ།