2016年9月13日火曜日

Ha a vietnámit kínai írással írnák... 𩛄 豆撑



 Bár jelenleg a vietnámi nyelvet egy módosított latin abc-vel jegyzik le, a XX. század elején még használatban volt a kínai írás, a klasszikus kínai nyelv, és persze a kínai íráson alapuló ch nôm (字喃) is.(vö. japán kokudzsi 国字)

 Igazából Dél-Vietnámban már 1867-ben eltörölték a kínai rendszerű hivatalnokvizsgát (科擧 khoa cử), és rá két évre a közigazgatásból is száműzték a klasszikus kínai nyelvet. Észak-és Közép-Vietnámban hasonló lépésre kb 50 évet kellett várni, ami azt jelenti, hogy a francia gyarmati uralom első 60 évében a vietnámi hivatalnokréteg és az értelmiség bizony a kambun-t (漢文) használta. A kínai hatás természetesen a szókincsben is érezteti hatását, a modern vietnámi nyelv szókincsének kb hatvan százaléka kínai eredetű lehet. Érdekesség, hogy a sino-vietnámi szókincs újkori rétege leginkább a XIX. és a XX. században Japánban alkotott összetételekből származik¹.



 Nemrég kaptam ajándékba egy kis vietnámi édességet (Bánh Đu Xanh), amelynek doboza a vietnámi nyelvet nem ismerőknek (én sem tudok vietnámiul) nem túl sokat árul el a tartalomról, így kíváncsi lettem, hogy visszafordítva 漢字–ra mennyivel lesz értelmesebb a doboz felirata. A ch nôm (字) írásjegyek Bonet szótárán alapulnak² (a képen pirossal).




Kezdjük a kínai írással. A ③ alapján megtudni, hogy a doboz tartalma babbal (豆) kapcsolatos, és hogy Hải Dương-i (海陽) specialitás (特産). A ④-ből az is kiderül, hogy valamiféle elismerésben (徽章) részesült a termék. 
ch nôm már kissé zavarosabb, de a ③ 𩛄 gyöke, a 𩙿 elárulja, hogy étkezéssel / étellel kapcsolatos a dolog. A ② és a ④  鐄-ja az 'arany' 金 és a 'sárga' 黄 összetételéből áll, így joggal lehet arra gyanakodni, hogy arany / sárga jelentésű lehet (ez az írásjegy a kínai írásban is megvan 'harangzúgás', 'nagy harang/sarló' jelentésben).  Ebből arra lehet következtetni, hogy a 徽章鐄 jelentése 'aranyérem'. Marad a ② 𧍰, valamint a ③ 撑. A 𧍰 gyökéből 虫 kígyóra vagy féregre lehet tippelni, de talán ennél több nem is derül ki belőle. Ez igazából a 'sárkány' jele.  A  撑 teljes homály, de a szótár szerint a jelentése 'kék' vagy 'zöld'.  Olvasata xanh, ami állítólag kínai jövevényszó (青)³. 

A fentiek tanúlsága, hogy ha a kínai szavak aránya nagy, akkor valamennyire el lehet boldogulni a kínai írás ismeretében, de a ch nôm esetében már csak tippelgetni lehet a gyökök alapján..

¹  ファム・ヴァン・ホアイ(2011)「ベトナム語における近代漢語とその起源」『日本語学』通巻381号(第30巻8号)
² Bonet (1899) Dictionnare Annamite-Français. 
³  富田健次(1988)「ヴェトナム語」『言語学大辞典 第一巻』三省堂

2016年9月10日土曜日

Kibelezett áldozati állat? 奏

  



  Egy golfklub éttermében lőttem a fenti  kalligráfiát, amely a  奏  kandzsit ábrázolja. Ennek rengeteg jelentése van, a japánul tanulóknak a Kanji és kanából lehet ismerős, ahol "(hangszeren) játszik" jelentésben található meg az 1544-es szám alatt.
Viszont rémlett valami kibelezett állatokról is, úgyhogy hazaérve megnéztem, hogy mit írnak a szótárak.
  Kató és Jamada (1972, 1976) az írásjegy ősi formáját az "isteneknek felajánlott, felnyitott testű áldozati állat, amelynek csontjairól már lerohadt a hús" jelentéssel azonosítja.
Tódó (1965) szintén az isteneknek felajánlott áldozati állatról regél. 
  Ezzel szemben Sirakava (1996) egy, a két kézben tartott szájorgonát 笙  lát bele a dologba, amivel az isteneknek muzsikáltak. 
Ez utóbbi meglehetősen más megközelítése a dolognak, de "felajánlás" jelentésben megegyezik.
  Jó volna tudni, hogy az újabb kutatások milyen értelmet tulajdonítanak a 奏 ősi alakjainak.
(kérdés, hogy a kalligráfus mester ismerte-e az eddigi értelmezéseket is :D )








加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972年
白川静 『字通』平凡社1996年 
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965年
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年 

2016年9月1日木曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』858号(通巻984号)

○ 紫式部の歴史認識──『源氏物語』の仁明朝── (今井上)

○ 冷泉家時雨亭文庫所蔵の零本『古今和歌集』考 (寺田伝)

○ 小津久足の歌がたり──『桂窓一家言』に即して── (菱岡憲司)



『國語と國文學』 通巻1114号(第93巻第9

◆ 秋山虔先生追悼

○ 小野通女筆『源氏物語』と九条家の源氏学(髙橋亨)

○ 物語の周縁――猥雑なるものとその行方――(池田和臣)

○ 最後の『紫式部日記』(土方洋一)

○ 古典といかに向き合うか――秋山虔の思索の軌跡――(藤原克己)

○ 追憶~父のこと(依田瑞穂)/秋山虔さんの冗談(片桐洋一)/秋山虔先生をお偲びして(久保田淳)/

 わたしのマエストロ秋山虔──思い出の小窓から(室伏信助)/秋山虔先生の「いったい」(永井和子)/

 秋山先生追悼(後藤祥子)/『源氏物語の世界』から(藤井貞和)/秋山先生と『伊勢集』(倉田実)/

 雲居の月を偲んで(河添房江)/十九分間の特別授業(畠山俊)

○ 秋山虔先生略年譜・業績目録(東京大学国文学研究室編)



『日本語学』通巻458号 (第3510号)


◆ 漢文の最新情報

○ 中国古典文学研究と漢籍データベース検索 (金文京)

○ 『四庫全書』などの全文データから明らかになること――漢語の出典確認の可能性をめぐって―― (陳力衛)
  
○ 出土『老子』と『老子』解釈の新局面――楚簡『老子』・帛書『老子』・漢簡『老子』のもたらしたもの―― (蜂屋邦夫)
  
○ 「少年老い易く学成り難し」詩の作者と解釈について――「詩の総集」収載の意味するところ―― (朝倉和)
   
○ 仏典漢訳の諸相 (石井公成)

○ 近世日本の漢詩文――秩序・流通・手法―― (齋藤希史)
  

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[介護と言葉]小野田貴夫
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]中込達哉





『文学・語学』216号 2016831


  『古事記』における「やつめさす」歌の意義 (小野諒巳)

  藤壺の「御かはり」としての王命婦―冷泉帝の治世安泰の論理―(大津直子)

  三島由紀夫「鏡子の家」における現在性―「時代の壁」の解体―(山田夏樹)

  「平成26年 国語国文学界の動向」

  〈近代文学小特集〉「教材」としての近現代文学

 「国語」から「文学」へ―「教材」としての泉鏡花「夜叉が池」―(眞有澄香)
  文学と「教材」―「キャラメル工場から」が語るもの―(馬場重行)
  読解における心情把握偏重の力学―定番教材の批評性を一例として―(髙橋龍夫)
  方法としての〈記憶〉―村上春樹「午後の最後の芝生」のポストモダニティ―
(日高佳紀)
教材としての鷺沢萠『ケナリも花、サクラも花』―異文化コミュニケーションの不/可能性―(康潤伊) 

2016年8月11日木曜日

 Japán első kandzsimúzeuma? 漢字博物館?



Ez év június 29-én nyílt meg Kiotóban  „Japán első kandzsimúzeuma  漢検 漢字博物館・図書館 漢字ミュージアム Japan Kanji Museum Library  néven, amely így  elsőre sok jót ígért. Tegnap el is mentem megnézni, de sajnos vegyes érzelmekkel kellett távoznom.  Maga a múzeum  Sidzsónál (四条) van, a Jaszaka-dzsindzsával (八坂神社) sréhen szemben, tehát elég könnyű megtalálni.  Az épület kétemeletes (azaz Mo-on egy emeletes), az alsó szinten ajándékbolt, kávézó, és leginkább a kandzsi történetére fókuszáló kiállítóterem,  az emeleten pedig könyvtár és élménysarok található, ahol játék közben lehet ismereteket szerezni a kandzsikról, de még a Kanken (漢検) nevű kandzsivizsgával is meg lehet próbálkozni.
Kezdem a negatívumokkal:  ahhoz képest, hogy a múzeum egy turisztikailag meglehetősen frekventált helyen található, bent japán tudás nélkül semmire se megy a gyanútlan túrista.  Azért minimum kínai (Kiotóban a második leginkább használatos nyelv a kínai :D ) és angol feliratokat illett volna kirakni, ha már  Japan Kanji Museum Library-nek nevezik magukat.
A másik, ami fura volt, hogy az első emeleten a mosdó csak a kiállítótermen keresztül közelíthető meg, így nagyon úgy tűnik, hogy aki csak kávézni tért be, annak a mosdó használatáért jegyet kell váltania – így lesz a 350 jenes kávéból 1150, ha vécézni is akar a vendég. A jegypénztárnál pont mögöttem volt egy bácsi, aki a vécét kereste, mire közölték vele, hogy igen, WC az van, osztán jegye van-e?  „Hát, most veszem majd meg...”   

Ami  az első emelet kiállítását illeti, az tényleg nagyon jó, hogy foglalkoznak az íráshordozók illetve az íróeszközök fejlődésével, de a magyarázatok nagyon felületesek, szinte semmit nem lehet megtudni a történelmi és a kultúrális háttérről. Pl vitrinbe raktak egy fa nyomódúcot és mozgatható nyomdabetűket, de nem derül ki, hogy ezek a nyomtatási technikák mikor és hogy jelentek meg Japánban. Vagy ott van egy japán írógép, ahol is egy mozgó hengerről kell karok segítségével kiválasztani a kívánt kandzsit, de erről sem lehetett megtudni, hogy mióta van japán írógép, mennyi idő kellett az elsajátításához stb.
Szóval  nagyon lájtosan tálalják ezt a történelmi áttekintést, és aki már bizonyos szinten ismeri a kínai vagy a japán írástörténetet, semmilyen új információhoz nem fog jutni.
Ami a könyvtárrészleget illeti, nemcsak gyerekeknek szánt kandzsi gyakorlókönyvek, de szótárak és pl japán nyelvtörténeti szakkönyvek  is megtaláhatók voltak, de a polcok kb fele így is üres volt. Remélhetőleg még fejlesztés alatt áll a dolog, de kicsit olyan érzésem volt, mintha csak alibiből csinálták volna ezt az olvasószobát:  „Te Dzsiró, van itt néhány tucat felesleges könyv, mi legyen velük?  Rakjuk ki őket a polcra, és nevezzük ki könyvtárnak”  

De hogy legyen valami pozitívum is a végére, ami a játszva tanulást illeti, az azt hiszem jól működik. Rengeteg gyerek volt, akik boldogan pecsételtek, gyököket (部首) kerestek vagy éppen megalkották a saját kandzsijukat-  az emeleti élménysarokhoz nem is nagyon tudtam közelebb jutni.
Ami még tetszett, az az 50000 kandzsi tornya (漢字5万字タワー) volt, amelyet a Morohasi-szótár(大漢和辞典) írásjegyei diszítettek. Jó volt így egyben látni több tízezer kandzsit :D

Összefoglalva, gyerekeknek vagy japánul tanuló külföldieknek érdekes lehet, de aki komolyabb szakmai ismeretekre vágyik, az csalódni fog.






A kandzsitorony egy része

Nyelvjárási kandzsik 方言漢字








Ez viszont újdonság volt számomra is: 丿乀


Én is lelkesen pecsételgettem 



frottázs (乾拓):楚釿布幣