2018年1月1日月曜日

Az év kandzsiösszetételei 創作四字熟語コンテスト 2017



  2018 van, a Kutya (*) éve, a japán időszámítás szerint Heiszei 平成 30. Nagyon úgy néz ki, hogy ez lesz az utolsó év a Heiszei korszakban, mivel jövőre új császár lép majd a trónra, és ugye ezzel együtt új időszámítás (元号) is indul. Idénre esik a Meidzsi reformok 150. évfordulója is, remélhetőleg sikerül majd az államnak értelmes programokat, rendezvényeket összehozni. Kíváncsian várom.

Ami a tavalyi évet illeti, íme egy válogatás a 2017-es év eseményeit négy kandzsival kifejező pályázat helyezetteiből (創作四字熟語コンテスト) :   

蟻来迷惑 [arikita meivaku]  Konténerekben Japánba beutazó tűzhangyák.

世代皇代 [szedai kótai] A kormány lehetővé tette, hogy a jelenlegi császár lemondhasson a trónjáról.

珍文漢糞 [csimbun kampun] A kakis kandzsi-gyakorlókönyv (うんこドリル) sikere.

中央習権 [csúó súken]  Sí Csìnp’íng (近平) megszilárdította hatalmát.

勧金早退 [kankon szótai]  A Premium Friday bevezetése.

呼子香香 [kosi sansan]  A júniusban született pandabébit Sansan (香香)-nak nevezték el.

火蟻猛走[hiari mószó] Pánikolás a tűzhangyák miatt.

西抗州独 [szeikó súdoku]  Katalónia függetlenségi törekvései.

電網怪壊 [demmó kaikai] Világméretű kibertámadás.




Meglepő módon Észak-Koreás összetétel nem igazán került a TOP 50-be, és bizony az a helyzet, hogy Nerisztán (نرستان) sorosozása sem érte el a japán emberek ingerküszöbét.




* : A gyök alá tartozik, nem véletlenül, mivel feltehetően sarlóval miegymással történő aratás-betakarítás lehet az eredeti jelentése.
Sino-japán olvasata: sucu / sucsi / dzsucu (a 全訳漢辞海 第三版 alapján)
Sino-koreai: szul
Sino-vietnámi: tuất
 P’ǔt’ūnghuà: xū (sǖ)

2017年12月29日金曜日

A Japán szigetsor nyelvi sokszínűsége 日本語のために



  Ikezava Nacuki 池澤夏樹 (1945~) költő, író, műfordító 2014-ben indította útjára harminc kötetes japán irodalmi antológiáját (池澤夏樹=個人編集 日本文学全集), amelynek harmincadik kötete tavaly  augusztusban került kiadásra (a kötetek nem sorrendben jelennek meg, a könyvsorozat kiadása a jövő évben is folytatódik).

  Ez a harmincadik kötet azonban rendhagyó, mivel leginkább különböző korokban - különböző nyelveken íródott szövegekből mutat be néhány oldalt, ezzel is demonstrálva a Japán szigetsor nyelvi és kultúrális sokszínűségét. A kötet tíz fejezetből áll, melyek címei a következők (zárójelben az eredeti címek):



Bevezetés (はじめに


1. Az ókori szövegek nyelvezete (古代の文体)


2. Klasszikus kínai versek és szövegek (漢詩と漢文)


3. A buddhista iratok nyelvezete (仏教の文体)


4. A keresztény szövegek nyelvezete (キリスト教の文体)


5. Rjúkjúi nyelvek (琉球語)


6. Ajnu nyelv(ek)  (アイヌ語)


7. Fonológia és írásmód (音韻と表記)


8. A modern japán nyelv szókincse és az írott nyelv stílusai (現代語の語彙と文体)


9. A politika nyelvezete (政治の言葉)


10. A japán nyelv természete (日本語の性格)



   Az egyes fejezetek előtt előszó található, ám ez nem feltétlenül filológiai igényességgel íródott, így túl sokat nem érdemes várni tőle.

Az ókort egy norito 祝詞, a 六月晦大祓 képviseli, illetve helyett kapott még Óno Szuszumu 大野晋 klasszikus szótárának(古典基礎語辞典) néhány oldala is. Óno bácsi a japán nyelv dravida eredetéről híres-hírhedt, és a fenti szótárában is az egyes szócikkek végén igyekezett feltüntetni a dravida megfelelőket is. Hogy a dolog mennyire megalapozott, nem tudom, mivel nem értek hozzá, mindenesetre a Kiotó Egyetem 2015-ben megjelent 日本語の起源と古代日本語 c. tanulmánykötetét tudom ajánlani az érdeklődőknek. (anno Óno Szuszumuval kapcsolatban plagizálás vádja is felmerült, erről a 季刊邪馬台国 magazin 1980-as évek első felében megjelent számai igen tanulságosak).

   A klasszikus kínai nyelv szerepe a latinhoz hasonló, így értelemszerűen Japánban is használták; jelenleg is az iskolai tananyag részét képezi. A kötetbe sajnos csak a versek kerültek az eredeti formájukban, a 日本外史 részlete csak japános olvasatban (読み下し文) szerepel.

   A negyedik fejezet különösen érdekes, mert Máté evangéliumának (26. fejezet) különböző fordításait hasonlíthatjuk össze. Ennek magyar vonatkozása is van, mert Bettelheim Bernát (伯徳令) fordítása (馬太伝福音書) is e válogatásba került. Fontos még megemlíteni a keszen nyelvi ケセン語 fordítást is, melyet ÉK-Japánban beszélnek, és a hagyományos besorolás szerint nyelvjárásnak tekintendő. A fordító Jamaura Harucugu 山浦玄嗣 azonban nemcsak keresztény szövegeket keszenizált, de összeállította a keszen nyelv szótárát és nyelvtanát is;, a sajátos hangok  rögzítésére új írásmódot is alkotott.

   A hatodik fejezetben a szahalini ajnu nyelv is képviselteti magát Jamabe Jaszunoszukénak 山辺安之助 köszönhetően, aki a japán déli sarki expedíción kutyaszánhajtóként vett részt a meidzsi kor végén.

Sajnálatos módon, az ajnu nyelv és kultúra - sőt, magunknak az ajnuk-  létezését japán hazaffyas-nemzethy körökben máig divatos letagadni....

   A nyolcadik fejezetben a Hamlet fordításait (3.felvonás 1. szín) vethetjük össze, de emellett megnézhetjük, hogy a 恋・愛・心・魂・国・世・世の中・世間・自由 szavakat az egyes modern szótárak hogyan magyarázzák.

   A hetedik és az utolsó fejezetben a japán nyelvvel kapcsolatos írásokat, szemelvényeket olvashatunk, pl いろはうた(小松英雄), 意味とひびき―日本語の表現力について(永川玲三) stb.



   Összességében izgalmas könyvet sikerült Ikezavának összeállítani, és bár a kötet a nagyközönségnek készült, mégis kezdő lökést, ötletet adhat egy japán nyelvészeti / irodalmi cikk megírásához.


池澤 夏樹 編(2016)『日本語のために』河出書房
532 oldal
ISBN978-4-309-72900-8

2017年12月16日土曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』 8612号(通巻1000号)


○『河海抄』の注の終焉 (吉森佳奈子)

○源頼光の妖怪退治絵巻における漢文学の受容の一側面――『史記』の受容をめぐって (白渓)

○「はなし」としての『諸道聴耳世間狙』 (野澤真樹)




『國語と國文學』 201712月号 94-12 通巻1129号(第94巻第12号)


○『常陸國風土記』における「俗」字と割注について(廣岡義隆)

○『狭衣物語』異本系本文の世界――飛鳥井君物語を中心に――(今井久代)

○市場通笑伝記小考――俳諧師橘雫・黄表紙作者通笑・表具師小倉屋――(神谷勝広)

○菊池寛「俊寛」論――俊寛の〈転生〉から見えてくるもの――(金宙賢)

○書評・高桑枝実子著『万葉挽歌の表現 挽歌とは何か』(村田右富実)

○書評・浅尾広良著『源氏物語の皇統と論理』(袴田光康)

◇新刊書情報
◇第九十四巻総目次



『日本語学』 201712月号 通巻474号 (第3613号) 


◆食のことば

○源俊頼『散木奇歌集』の食材・食品の歌 (久保田淳)

○粥と強飯――平安時代仮名文学における飲食表現―― (室城秀之)
 

○近代文学にあらわれた「食」のことば ――<素材><表現>の発見――
 (大本泉)

○食の方言 (久野眞)

○食の国字――究極の「和食」の食材を探る一つの試み―― (菅本大二)
 

○日本人の食感表現――食感の分析のための用語整理から見えてきたもの―― (早川文代)
 

○【コラム】
小食の人も完食する (関根健一)
食レポ表現の苦悩 (柴田実)
kawaii♥食のことわざ (村山尚子)

【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]三浦多佳史
[百人一首を味わう]家永香織・渡邊令恵

2017年11月21日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』8611号(通巻999号)


○島田忠臣の不遇と「大隠」 (廖栄発)

○甘露寺親長の歌会 ――室町和歌史一面 (高柳祐子)

○山東京伝の考証と菅原洞斎――『画師姓名冠字類鈔』に見る考証趣味のネットワーク――(有澤知世)


『國語と國文學』 201711月特集号 通巻1128号(第94巻第11号)

特集☆近世文人の文学

○尾張文人と朝鮮通信使(高橋博巳)

○蕪村の俳諧――「自己ノ胸中いかんと顧るの外他の法なし」――(深沢了子)

○性霊派の詩人と『聯珠詩格』――『晩晴吟社詩』を起点として――(小財陽平)

○庭鐘読本の男と女――白話小説との比較を通して――(丸井貴史)

○仮作軍記と『本朝水滸伝』(紅林健志)

○『雅仏小夜嵐』も上田秋成作ならん(徳田武)

○『春雨物語』の書写と出版(長島弘明)

○大谷木醇堂 三代目風来山人門人(福田安典)

○『日本外史』の歴史哲学――「勢」と「機」をめぐって――(揖斐高)

◇新刊書情報

◇国語と国文学 総目次



『日本語学』 201711月特大号 通巻473号 (第3612号) 

★日本語150年史

○日本語150年──明治から平成まで── (田中牧郎)

【Ⅰ 明治時代〔18681912〕】

○「翻訳」というアイデンティティ (大岡玲)

○明治期における語彙の更新 (湯浅茂雄)

○言文一致体 (揚妻祐樹)

○東京語から標準語へ (田中章夫)

○「教育的基礎」の探求過程 (甲斐雄一郎)

○国語国字問題の議論 (山東功)

○「ありえたもう一つの道」から明治以来の送り仮名法の性格を考える (屋名池誠)

【Ⅱ 大正時代・昭和時代(戦前・戦中)〔19121945〕】

○マスメディアに見る語彙の広がり──雑誌コーパスの外来語調査── (田中牧郎)

○大衆文化と日本語 (米川明彦)

○植民地支配と日本語 (安田敏朗)

○戦時下の日本語 (桜井隆)


【Ⅲ 昭和時代(戦後)・平成時代〔19452017〕】

○国字政策と「書く」こと (佐竹秀雄)

○戦後、ことばの性差はどう変化したか (遠藤織枝)

○方言の変容と復権 (友定賢治)

○技術革新と日本語 (荻野綱男)

○日本語のグローバル化──インバウンド・アウトバウンドのその先ヘ──(西原鈴子)


【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[百人一首を味わう]河田久章・小池昌代 



『文学・語学』 第220号  2017年916


  宮崎夢柳『芒の一と叢』における女性表象(倉田容子)

  多変量解析から見る万葉短歌の一般性と特殊性―巻を単位として―(村田右富実・川野秀一)

  「平成27年 国語国文学界の動向」

〈上代文学小特集〉上代における「神」の定位

○『万葉集』の神をめぐって(真下 厚)

○古風土記に見る「山の神」の位相(大館真晴)

○好去好来歌の神―長歌を中心に―(小田芳寿)