2009年12月18日金曜日

A legtöbb vonásból álló írásjegyek 画数の一番多い字

A Morohasi-féle Nagy sino-japán szótárban a legtöbb vonásszámú kandzsi 64 vonásból áll:

tecu /tecsi : fecseg
szei: jelentése ismeretlen


Ezek után kíváncsi lettem, hogy a siniform (漢字系文字・擬似漢字系文字) írásoknál mi lehet a helyzet.
A dzsürcsi írásban-Jin Qi Cong szótára alapján- a legtöbb vonásból álló írásjegy mindössze csak 10 vonásból áll:

"tui"

?

?

na: föld

"su"

?

yohi:borító

mede-eri:tenger

"hiyen"

aihuma: kínai lágyhéjú teknős

?

"kung"



Takeucsi chữ Nôm 字喃 szótárában a legbonyolultabb írásjegy 35 ecsetvonásból áll :

sờm  → sờm sỡ : "közönségesség".


Ezeknél "durvább" írásjegy látható a kokudzsi szótárban . 84 vonásból áll!



Olvasata a szótár szerint "taito", és állítólag ez egy japán családnév, de Szaszahara Hirojuki szerint valójában inkább álnév lehetett. Ez tulajdonképpen 2 kandzsi, a "tai" (䨺) és a "tó" (龘) összevonásából áll. A 䨺 "tai" jelentése "felhős", a 龘 "tó" jelentése "kúszó sárkány".


De itt van még az "óicsiza" (大いちざ)is a maga 79 vonásával-szintén kokudzsi:










参考文献

『国字の字典』
『大漢和辞典』
『實用大玉篇』
金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.
竹内与之助著『字喃字典』大学書林 ㍼63年
笹原宏之著2006年『日本の漢字』岩波新書
杉本つとむ編『異体字研究資料集成一期九巻』

2009年12月4日金曜日

4 nyelvű kandzsiszótár 日中朝越共通語彙


A héten egy izgalmas kis könyvecskét sikerült beszereznem: Fudzsii Tomoko 藤井友子「漢字音 日中朝ベトナム共通語彙408」c. szótárát (?), amiben 408, olyan kínai eredetű szót (kango 漢語) gyűjtött össze, amik a kínain kívül a japán, koreai, vietnámi nyelvben ma is megtalálhatóak.

A szótár felépítése a következő:

- 2 kandzsiból álló kifejezés és olvasatai. A putonghuat pinyinnel, a sino-koreait hangŭllal, a sino-vietnámi olvasatot a Chữ Quốc Ngữ (字国語) nevű latin betűs írással tünteti fel, de mindezeket még katakanával is átírja.

- a szóhoz kapcsolódó karikatúra vagy ismertető a kandzsi kultúrkör nyelveiről, országairól.

- a lap alján újabb 2 kango 漢語 van, de a putonghuat itt csak katakanával írja át, pinyinnel nem.

- a könyvben még külön 24 helyen olvashatunk a japán, kínai, koreai és vietnámi nyelvről érdekességeket

A könyv végén index található, ahol a kandzsikat lehet kikeresni az on (音, sino-japán) olvasat alapján.

Hasznos kis könyvecske azok számára, akik kínaiul, koreaiul és vietnamiul* (is) tanulnak, vagy érdeklődnek iránta.
Néhány példa a könyvből:


男女:  ダンジョ  남녀  nam nữ       nán nüˇ


電話:   デンワ    전화     Điện thoại   diàn huà   


反対    ハンタイ   반대    phản đối      făn duì


結果    ケッカ    결과      kết quả     jié guŏ  





* Ugyan Vietnámban a 20. század 10-es éveiben eltörölték a kandzsi(Chữ Hán 字漢) és a Chữ Nôm (字喃) használatát, de még ma is rengeteg kínai eredetű szót használnak.

2009年11月24日火曜日

Írásbeliség Rjúkjún 琉球の文字


Az Okinaván (Rjúkjú 琉球 )beszélt nyelv nem egységes, különböző nyelvjárásokra tagolódik、 melyek besorolása is vitatott. Egyes vélemények szerint a fő szigeteki japán nyelvnek csak egy nyelvjárása, de van, aki szerint a japánnal rokon, de önálló nyelv.

A rjúkjúi nyelvek:

1. Okinavai nyelvjárások:
a, Amami nyelvjárás (Amami, Tokunosima, Kikaidzsima északi és déli része, Okinoerabu)
b, Okinava nyelvjárás (északi és déli nyelvjárások)

2.Szakisimai nyelvjárások: Mijako nyelvjárás (Mijako, Irabudzsima, Taramadzsima )
Jaejama nyelvjárás (Isigaki stb)
Jonagunyi nyelvjárás


A kínai írás használata a 14. században kezdődött meg a fujiani (福建) kínaiak betelepülésével. A legrégibb ismert kínai felirat (kambun 漢文) 1427-ből származik és egy kert építésének állít emléket.(ankokuzan dzsukaboku no ki 安国山樹華木之記碑)

A 17. századig Japánból átvették a kana-írást, a kandzsi-kana vegyesírást, a kambun japán olvasatát 漢文訓読, valamint a szóróbunt 候文. Ezeket feltehetően a Japánból érkezett kereskedők és buddhista papok (singon 真言宗 és rinzai 臨済宗 ) terjesztették el.

Sajnálatos módon a Meidzsi korszaktól kezdve a helyi nyelvek rovására a fő szigeteki japán nyelvet vezették be (az iskolákban megbüntették a rjúkjúi nyelven beszélőket), ezért mára a rjúkjúi nyelvet beszélők száma lecsökkent és csak az 1990-es évektől jelentek meg a rjúkjúi nyelvek felélesztését megcélzó szervezetek. Azért, hogy a nyelvet írásban is rögzíteni tudják, többféle rendszert is kidolgoztak:

-kandzsi-kana vegyesírás
Ezzel az írásmóddal jelentették meg az "Okinavai nyelvjárási újságot" .
A kandzsikat a helyi nyelvnek megfelelően olvassák ki.
Néhány példa:

先生 sinsí : tanár
中国 Tó: Kína
年  nyin: év
沖縄語 ucsinágucsi: okinawai nyelv
大和語 jamatugucsi: japán nyelv

Példa az okinavai földrajzi nevek kandzsis írásmódjára:

喜屋武 Kjan
保栄茂 Bin
北谷  Csatan
平安山 Henzan

-az "új okinavai írás"

Funacu Josiaki 船津好明 dolgozta ki a hiragana alapján:


-Okamura Takahiro 岡村 隆博 kana-írása, amit az amami nyelvjárás lejegyzésére alakított ki:









-az "Okinavai nyelv kutatóközpont" által kidolgozott kanaírás.

- Kadiká Manabu 嘉手川学 társalgási könyvében, ami a náfai 那覇 nyelvjáráson alapul, a katakanát használja

Egyéb írások, szimbólumok

Elképzelhető, hogy a kínai és a japán írás átvétele előtt a rjúkjúiak rendelkeztek saját írással. Erről a 18. századi "Csúzan densinroku" c. kínai könyvben olvashatunk:
"Tó Szógi (陶宗儀) írja, hogy amikor a rjúkjúiak Kínának adóajándékot küldenek, a mellékelt levél falapokból áll. A hosszúsága kb 8 szun (寸), a vastagsága 3 bu (歩), a szélessége 5 bu ...... bőrrel fűzik össze. Az írást vízszintes sorokban vésik bele. Az írás „ebihal-írás” (科斗文)..."
...A Tó Szógi által említett „ebihal- írás” ,amit vízszintes sorokban vésnek, lehet hogy az az írás, amit azelőtt használtak, mielőtt Kínával kapcsolatba léptek. Azonban ezt ma már nem lehet tudni. Jelenleg a rjúkjúi írás 47 jelből áll..."
"...Az ország papjai Japánban tanultak, és mikor hazatértek, megtanították az ifjakat írni..."

Hogy ez a vízszintesen haladó írás mi lehetett, ma már nem lehet tudni. Elképzelhető, hogy kanaírás, de azt sem lehet kizárni, hogy a Szumátrán, Jáván vagy a Fülöp-szigeteken használatos íráshoz volt hasonló.
Az idézetben szerepló 47 jelből álló írás a kanát takarja.

- kőfeliratok  石刻絵文字

1933-ban fedezték fel az első feliratot. Egyelőre megfejtetlen.

-Kaidádzsi カイダー字
Képírás, amit a Taisó-korszak 大正時代 elejéig használtak Jaejama, Isigaki, Iriomote, Taketomi szigeteken.
Jonagunyin kaidádi, Isigakin kaidázi a neve.
A „di”, „zi” jelentése írásjegy 字, a kaidá jelentése egyelőre ismeretlen.
A képjelek állatokat, épületeket, gabonaféléket ábrázolnak, de hatott rá a kandzsi és a szúcsúma is. Fatáblára írták.



- Szúcsúmá  スーチューマ (数籌碼) 

Területenként a jelek eltérnek, Tasiro Antei 田代安定 13 változatot különböztet meg.
Feltehetően a kínai suzhou számjegyekből (〡〢〣〤〥〦〧〨〩) ered.
A számjegyeket egy féban フェーバン nevű fatáblára írták. A tábla hossza 30-80 cm között, szélessége kb 4 cm, vastagsága 1 cm.
Kunigami és Nakagami part menti falvaiban a szúcsúmá mellett a varazant is használták. Simadzsirin csak a szúcsúmá volt meg, a náfai 那覇  kikötő környékén is főleg ezt használták, de ismerték a varazant is. Mijakon és Jaejamán a helyzet pont fordított: elsősorban a varazant használták.



- Jában   ヤーバン・家判

Hasonló a japán kamon-hoz (családi címer 家紋) , de tulajdonjegyként is használták. Az újabb nemzedékek a jábant pontokkal, vonalakkal egészítették ki, így a leszármazás nyomon követhető.


- Warazan / barazan/ jákízan  藁算

Egyfajta csomóírás.




- "Toki szósi" (時双紙 ) : Ezt a könyvet 1927-ben fedezték fel, de az eredeti példány elégett. Ma már csak a másolata tekinthető meg az Okinavai Múzeumban 沖縄県立博物館. A könyvben talákható jelek jós-jelek, illetve naptári jelek voltak. Ehhez hasonló az "Uruka szósi" (砂川双紙) c. könyv jelei.

- A "Rjúkjú sintóki" (琉球神道記 1605) jelei: szintén jós-jeleket és naptári jeleket tartalmaz.



- A mandzsu írás

A rjúkjúi királyi pecséten a kandzsi mellett mandzsu írás is olvasható.(ᠯᡳᠣ ᠴᡳᠣ ᡤᡠᡵᡠᠨ ᡳ ᠸᠠᠩ ᠨᡳ ᡩᠣᡵᠣᠨ)


参考文献

『世界文字辞典』  三省堂2001年
『沖縄民族辞典』  吉川弘文館
『中山伝信録』 1721年
岡村 隆博著『奄美方言―八つの島の五つの言葉七つの呼名 カナ文字での書き方』
伊波普猷著1911年『古琉球』
原田実著2007年『図説神代文字入門』 BNP
嘉手川学(カディカー・マナブ)著『旅の指さし会話長 国内編 沖縄』
『日本文學大辞典』新潮社
落合直澄著1888年『日本古代文字考』
矢袋喜一著『琉球古来の数学』㍽4年
Laufer Berthold: A mandzsu irodalom vázlata.
http://www2.oiu.ac.jp/9/kan1/2156.htm
http://www.wwq.jp/p/
http://ryukyu-lang.lib.u-ryukyu.ac.jp/srnh/sign.html
http://www4.ocn.ne.jp/~knaka/hogen/shinbun/img/3_2.jpg
http://www4.ocn.ne.jp/~knaka/hogen/manatopi/
http://www.haisai.co.jp/nenpyou2.htm

2009年11月14日土曜日

Kiállítás ajánló: Ainu művészet 世界無形文化遺産登録記念 ロシア民族学博物館・オムスク造形美術館所蔵 アイヌの美 カムイと創造する世界 於京都市


「2008年サミットが北海道で開催され、地球環境問題や先住民人権の問題も取りあげられた。
アイヌ古式舞踏の世界無形文化遺産への登録など、自然と密接に結びつき日本の基層文化と密接に関連したアイヌ文化に対する評価も盛んになっている。今回はロシア民族学博物館などから、常にカムイ(神)とともにあったアイヌの人々の生活文化、その造形美を代表する作品を厳選、アイヌの美の真髄に迫る。」

☆ 2009年11月23日(月曜日・祝)-2010年1月11日(月曜日・祝)、10時-18時。
  月曜日休館(祝日のときはその翌日)

☆ 京都文化博物館 4階特別展示室

2009年11月7日土曜日

新刊情報:『新校訂 北虜譯語』 発売中


新刊情報:『新校訂 北虜譯語』 発売中


Akos B. Apatoczky著 2009年 『Yiyu: An Indexed Critical Edition of a 16th Century Sino-mongolian Glossary』 Global Oriental。

2009年11月2日月曜日

Kakudzsi 角字


A kakudzsi 角字 vagyis "szögletes írás" az ún. Edo-írásjegyek(江戸文字) egyike, a pecsétírás (篆書)szögletesített változata.
Pontos eredete nem ismert, de hasonlóságot mutat a kínai "kudzsóten" 九畳篆 nevű stílussal.
Az Edo-korban a családi címereken (家紋), ruhán(印半纏), táblákon használták.
Mára a használata visszaszorult, többnyire csak pecsétnyomókon illetve divatcikkeken látható.

  
大 (nagy):       →  

犬 (kutya):      →  

林(erdő, liget):   →   

良(jó):     →    
 

長(hosszú):   →    



Néhány kandzsi pecsétírással és kakudzsival, iroha 伊呂波 sorrendben:

















参考文献

日本語を考える会 編『読めそうでも読めない不思議な漢字』 角川文庫

片岡賢三編 『諸芸独案内』風月堂 1887年

『和漢三才圖會』1715年