2009年1月25日日曜日

Sinszen dzsikjó  新撰字鏡


Japán máig fennmaradt legrégibb kandzsiszótára (漢和辞典)
12 kötetes, isz. 898-90 között készült el. Szerkesztője Sódzsú 僧昌住 szerzetes.
Kb 20930 írásjegyet tartalmaz, ezek közül kb 16300-at gyök szerint csoportosít és megadja a kiejtését valamint a japán megfelelőjét.
A kiejtést a hanszecuval 反切vagy azonos kiejtésű írásjeggyel adja meg, a japán olvasatot pedig manjóganával 万葉仮名 (magana 真仮名) .
A szótár írásjegyváltozatokat 異体字 és kokudzsikat 国字 is tartalmaz.
A Nara kori nyelvállapotot tükröző „helyesírás” (上代特殊仮名遣い) már nem érvényesül, de a コ esetében (ko-kö) még megfigyelhető.

反切 hanszecu

Lényege, hogy egy írásjegy kiejtését két írásjeggyel adják meg, mégpedig úgy, hogy az első írásjegy jelölte a szó elejét (声母), és a második a szó többi részét (韻尾), például 
東 徳紅切:  東 → 徳 tɘk 紅 ɣ = tuŋ


A szótár itt megtekinthető

参考文献

『国語学研究事典』
『漢字源』
大島正二著『漢字伝来』岩波新書

Kép forrása:
http://www.wul.waseda.ac.jp/kotenseki/html/ho02/ho02_04715/index.html

2009年1月23日金曜日

Mértékegységek kandzsival és kokudzsival 単位名の宛字

Metrikus rendszer  メートル法

粆    ミクロン  μ
粍   ミリメートル mm
糎   センチメートル cm
粉   デシメートル dm
米   メートル m
籵   デカメートル dam
粨   ヘクトメートル hm
粁   キロメートル km

竓   ミリリットル ml
竰   センチリットル cl
竕   デシリットル dl
立   リットル  l
竍   デカリットル dal
竡   ヘクトリットル hl
竏   キロリットル kl

瓱   ミリグラム mg
甅   センチグラム cg
瓰   デシグラム dg
瓦   グラム g
瓧   デカグラム     dag 
瓸   ヘクトグラム hg
瓩   キログラム kg

瓲・屯・噸 トン t

安  アール a

珊  サンチ       centi


Holland metrikus rendszer オランダのメートル法


線  ストレープ streep: mm

拇  ドイム   duim: cm

掌  パルム   palm: dm

手/ 臂/會爾 ヱル   el: m


罕  カン  kan: l

Angolszász mértékek  ヤード・ポンド法

碼  ヤード    yard
呎  フィート láb
吋  インチ hüvelyk
哩  マイル    mérföld
呏・哦 ガロン   gallon
听・磅 ポンド   font
啢  オンス   uncia
噎  エーカー   acre
喱  グレーン   grain

嗹  レン    ream 
浬・節 ノット   csomó

A fenti írásjegyek nagy része megtalálható a 實用大玉篇(실용대옥편) című koreai hancsa (kandzsi) szótárban is:

粍   밀리미터 mm
糎   센티미터 cm
粉   데시미터 dm
米   미터   m
籵   데카미터 dam
粨   헥토미터 hm
粁   킬로미터 km

竓   밀리리터   ml
竰   센티리터   cl
竕   데시리터   dl
立・竔 리터     l
竍   데카리터   dal
竡   헥토리터   hl
竏   킬로리터   kl

瓱   밀리그램    mg
甅   센치그램    cg
瓰   데시그램    dg
瓦   그램      g
瓧・兙 데카그램    dag 
瓸   헥토그램    hg
瓩・兛 킬로그램  (천) kg
瓲・噸  톤      t


碼  야드    yard
呎  피트  láb
吋 인치 (촌) hüvelyk
哩  마일    mérföld
呏, 嗧  갤런   gallon
呏 쿼트 quart
磅  파운드  font
鎖  체인  chain 

a vietnámi Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 szótárban látható mértékegységek:

兙 décagramme
兡 hectogramme
兛 kilogramme
兝 décigramme
兞 centigramme
兣 milligramme

竓 mao milimétre cube
竕 phán décimétre cube


参考文献

笹原宏之2007年『国字の位相と展開」三省堂   
宛字外来語辞典編集委員会編1979年『宛字外来語辞典』 柏書房  
飛田良文 監修 菅原義三編 1990年『国字の字典』 東京堂出版  
藁谷久三著1992年『この一冊で漢字王』 祥伝社  
『實用大玉篇』教學社
『舎密局必攜』 1862年
『中外度量早見』1873年
『理化新説』  1868年
『理学提要』  1854年
『角川新字源』
山田勝美著『漢字の語源』 角川書店
Nam-Hoa Tự Điển 南華字典

Siddham 悉曇

A szanszkrit nyelv lejegyzésére használatos „abc”-t (梵字) Siddham-nak 悉曇 hívják, aminek jelentése "befejezett", "tökéletes" . Japánra 成就 vagy 吉祥 -nak szokták fordítani.
A siddham kínai közvetítéssel került Japánba. Kínában a buddhista műveket szanszkritból fordították, így a szanszkrit nyelv és írás tanulmányozására nagy szükség volt. Ezzel szemben a japánok már a kínai nyelvre lefordított szútrákra támaszkodtak, így nem alakult ki a szanszkrit nyelv tanulmányozásának hagyománya.
Azonban a Tendai 天台 és a Singon 真言 buddhista szektákban, az egyes betűknek különböző jelentést tulajdonítottak,így azokat a mantrákhoz hasonlóan, recitálták;ehhez persze ismerni kellett az írást és a kiejtést-sajnálatos módon, a siddham betűk kiejtése a kínai átíráson alapult, így az az eredeti szanszkrit kiejtéstől meglehetősen eltávolodott: pl a ग ga és a घ gha  kínai átírásban egyaránt 伽 lesz. Maga a szanszkrit nyelv kutatása csak a Meidzsi-korban kezdődött el nyugati hatásra.
(Kínai átírásban szanszkrit és páli szavak is bekerültek a japánba:
沙門 シャモン・サモン:śramaṇa
頭陀 ズダ:dhūta
旦那 ダンナ:dāna
szanszkrit-kínai összetételek:
禅定 ゼンジョウ = 禅 dhyāna + 定 a dhyāna kínai megfelelője
懺悔 サンゲ・ザンゲ = 懺 kṣama + 悔 a kṣama kínai fordítása )  


Az írás:

摩多 (また)mātā: magánhangzók

अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū ए e ऐ ai ओ o औ au

別摩多: ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ

体文 (たいもん ) vyañjana: mássalhangzók

五句声

牙声 क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa
歯声 च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña
舌声 ट ṭa ठ ṭha ड ḍa ढ ḍha ण ṇa
喉声 त ta थ tha द da ध dha न na
脣声 प pa फ pha ब ba भ bha म ma

遍口声
य ya र ra ल la व va श śa ष ṣa स sa ह ha
ल्लँ llam (同体重)  क्ष kṣa (異体重)


☆      ☆      ☆      ☆

性/liṅga: nyelvtani nem
数/ vacana: szám
格/vibhakti:eset


八転声 a nyolc nyelvtani eset:

體/ nominative
業/accusative
作(具)/instrumental
爲/dative
因(従)/ablative
属/genitive
依(於)/locative
呼/vocative

六離合釋 az összetett szavak hatféle képzési módja:

持業/karmadhāraya
依主/tatpurușa
有財/bahuvrīhi
相違/dvandva
隣近/avyayībhāva
帯数/dvigu

参考文献:
『国語学研究事典』
『梵字手帳』
『縮約 日本文學大辞典』新潮社 ㍼卅三年
榊亮三郎著『解説梵語學』京都専門學校蔵版 ㍾卌年

A kép forrása
一行禪師字母表 . 梵字悉曇字母并釋義

2009年1月18日日曜日

A kínai írás  漢字に就いて

A kínai írás¹ (漢字 kínai hanzi, japán kandzsi/ kanji, koreai hanja, vietnámi chữ hán 字漢) eddig ismert legkorábbi emlékei az időszámításunk előtti XIV-XII. századból, a Shang (商) vagy más néven a Yin dinasztia (殷) korából származnak. Ezeket az írásjegyeket jóslásra használt teknőspáncélra vagy marhalapockacsontra vésték, így ezeket a feliratokat jóscsontfeliratoknak nevezik ( 甲骨文 jiaguwen). Eddig kétezer jelét sikerült megfejteni.(A Banpo yangshao 半坡仰韶,Dawenkou 大汶口 és Longshan 竜山 kultúrák leletein látható írásjegyek mintegy 2000 évvel korábbiak a jóscsontfeliratok karaktereinél.) A Shang-dinasztiát követő Zhou (周) dinasztiára a „nagy pecsétírás” (大篆 dazhuan) és a bronzedényfeliratok a jellemzőek (金文 jinwen). A császár a nemeseknek érdemeik elismeréseként földet és rabszolgákat ajándékozott, ezek a bronzedények az ajándékozás emlékére készültek, felirataik az ajándékozás körülményeit beszélik el.
Az időszámításunk előtti VIII. századra a Zhou dinasztia hatalma meggyengült és az azt követő Tavasz és Ősz korszakban (春秋Chunqiu) az írásjegyek területenként külön fejlődésnek indultak. Időszámításunk előtt 221-ben a Qin-dinasztia (秦) császára Shi-huangti (始皇帝) a központi hatalmat megteremtve egyesítette a többi államot, és ezzel együtt egységesítette a mértékegységeket és az írást is. Így a Li-Si (李斯) miniszter által kialakított írás, a „kis pecsétírás” (小篆 xiaozhuan) lett a birodalom hivatalos írása. Ez azonban nem volt megfelelő az adminisztrációs munkák ellátására, így hamarosan a lishu (隷書) írásmódot kezdték használni, ami formájában jobban hasonlít a ma használatos írásjegyekre. A Keleti Jin-dinasztia (東晋) idején megjelent a „szabályos írás” (楷書 kaishu), amit jelenleg is használnak. A kínai írás megalkotása a hagyomány szerint Cang Jie (蒼頡) nevéhez fűzödik, aki a mítikus Huang-ti (黄帝) császár hivatalnoka volt. Róla úgy tartották, hogy az állatok és a madarak lábnyomai alapján alkotta meg az írásjegyeket. Természetesen a kínai írás megalkotása nem köthető egyetlen személyhez és korszakhoz, hosszú idő alatt alakult ki számos írástudó munkája révén.

Az írásjegyeket hatféle elv alapján alakították ki (六書 liushu):

1, képjelek (xiangxing 象形)
2, elvont fogalmakat kifejező jelek (zhishi 指事): 上 shang fent 下 xia lent
3, összevont jelek (huiyi 会意): 木 + 木 = 林 lin fa + fa = erdő
4, gyökből (kínaiul bushou 部首, jelentésre utaló rész) és fonetikai elemből (shengfu 声符) álló írásjegyek (xingsheng 形声): 氵+羊=洋 víz + yang (fonetikai elem) = óceán, kiejtése yang.
Körülbelül 214 gyök létezik, némelyik gyök önálló írásjegyként is előfordul. A gyököknek az írásjegyen belül elfoglalt helyük szerint 7 fajtájuk van:
偏 pian az írásjegy bal oldalán helyezkedik el
旁 pang az írásjegy jobb oldalán helyezkedik el
冠 guan az írásjegy tetején található
脚 jiao az írásjegy alatt fekszik
構 gou bekeríti az írásjegyet
垂 chui az írásjegy tetejéről lóg le bal felé
繞 rao az írásjegy bal felső oldaláról az írásjegy jobb alsó oldala felé halad

A fonetikai elemeknek is gyakran jelentésük van, pl
枼 vékony, lapos  葉 ḍiap falevél
鰈  dāp lepényhal
蝶 dāp lepke
牒 dep vékony falemez
5, jelentésbővülés (zhuanzhu 転注): a 楽 yue „zene” → „vidám” (le)
6, írásjegyek kiejtésének kölcsönzése (jiajie 仮借): A 豆 dou „edény” jelentésű írásjegyet a szintén dou kiejtésű, „bab” jelentésű szó leírására használják; az írásjegy eredeti jelentése háttérbe szorult.

Kínai kultúrhatásra a kínai írásjegyeket Japán, Korea és Vietnám is átvette. Japánban máig használják a hiragana és katakana szótagírás mellett, Vietnámban a XX. század elején törölték el, és vezették be a latin betűs írást. Észak-Korea² 1949-ben törölte el a kínai írás (hancsa) használatát, délen – annak dacára, hogy 1948-ban ott is eltörölte egy rendelet a kínai írásjegyek használatát – fennmaradt a vegyesírás, mivel a rendeletet csak fokozatosan óhajtották megvalósítani. Így csak a tudományos publikációk egy része s a legtekintélyesebb napilapok alkalmazzák továbbra is a hangŭl-hanja vegyes írást.

A kínai írás átvétele mellett megjelentek a kínai írásból kialakított vagy kínai ihletésű írásrendszerek:
1. A kínai írásjegyek szótagjelként való használata, pl a japán manjógana 万葉仮名.
2. A huiyi 会意 vagy a xingsheng 形声elv szerint alkotott írásjegyek, pl a vietnámi chữ Nôm , a japán kokudzsi 国字, a sawndip írás nagy része.
3. A kínai írásjegyek folyóírásából vagy az írásjegyek egy részéből kialakított írás, pl a japán hiragana (ひらがな) és katakana (カタカナ)
4. A kínai írás felületes utánzásával, vagy tudatosan a kínai írás kialakítási elve szerint alkotott írások, ilyen a kitaj, dzsürcsi , tangut írás.


¹ Kapcsolódó bejegyzés: A kínai írásjegyek
² A kínai írás oktatása Észak-Koreában:  朝鮮民主主義人民共和国における漢字教育 ―1990年代を中心に―


参考文献

Bartos Huba: Kínai. A világ nyelvei. Szerkesztő Fodor István. Budapest, Akadémiai Kiadó 1999. pp. 727-737

Lý Lạc Nghị: Tìm về cội nguồn chũ hán Gồm nhiều từ Ďã gia nhập vào kho tiếng Việt.  Nhà Xuất Bản Thố Giới 1997.

Osváth Gábor: Észak-és Dél-Korea eltérő nyelvhasználata. Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár http://terebess.hu/keletkultinfo/nyelv3.htm

『sawndip sawdenj 古壮字字典』

大島正二著  2003年『漢字と中国人』 岩波新書

西田龍雄著 2002年『アジア古代文字の解読』 中公文庫

西田龍雄著 1984年『漢字文明圏の思考地図』

『理解しやすい漢文』  文英堂 1994年

藤堂明保著 ㍼58年『漢語と日本語』 秀英出版

Földrajzi nevek kandzsival 外国地名の漢字表記

Összegyűjtöttem néhány külföldi földrajzi név kandzsis írásmódját-ezek nagy része azonban nem az 音 [on] olvasaton alapul, hanem az eredeti kínai kiejtésen, ami  Szaitó Sizuka (斎藤静) szerint a hangzhou-i kiejtést tükrözi (『日本語に及ぼしたオランダ語の影響』)
A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.

氷州 (アイスランド): Izland 

愛蘭(アイルランド): Írország

亜細亜 ( アジア): Ázsia

雅典 (アテネ): Athén

亜仏利加 (アフリカ): Afrika

安特堤 (アムステルダム): Amsterdam 

亜米利加 (アメリカ): Amerika

阿羅斯加 (アラスカ): Alaszka 

亜拉毘亜 (アラビア): Arábia

荒火野 (アラビア): Arábia

阿留世里屋 (アルジェリア): Algéria

亜爾然丁 (アルゼンチン): Argentína

安南 (アンナン): Annám

英吉利 (イギリス): Anglia

以色列 (イスラエル):Izrael

伊太利 (イタリア): Olaszország

印度 (インド): India

維納 (ヴィーン): Bécs

烏克蘭 (ウクライナ):Ukrajna

月祖伯 (ウズベク): Üzbegisztán

于良留 (ウラル): Urál

烏魯木斉 (ウルムチ):Ürümcsi ئۈرۈمچی‎,

埃及 (エジプト): Egyiptom

濠斯剌利 (オーストラリア): Ausztrália

墺太利 (オーストリア): Ausztria

小田羽 (オタワ): Ottawa

淤鐡沙 (オヂッサ): Ogyessza

牛津 (オックスフォード): Oxford

和蘭陀 ( オランダ): Hollandia

可残 (カザン):Kazány   Казан  

加湿弥羅 (カシミール): Kasmír    کشمیر

喀什 ( カシュガル): Kasgár    قەشقەر

加那陀 (カナダ): Kanada

加布爾 (カブール):Kabul     کابل

話林 (カラコルム):Karakorum  Хар Хорум

樺太 (からふと): Szahalin

加爾各搭 (カルカッタ): Kalkutta

軽骨田 (カルカッタ): Kalkutta

恒河 (ガンジス):Gangesz 

柬埔寨 (カンボジア): Kambodzsa

希臘 (ギリシア): Görögország

久伊都 (クウェート):Kuwait  دولة الكويت‎

呉呂茶 (クロアチア): Horvátország

京城 ( けいじょう): Szöul 서울

日耳曼 (ゲルマン):Németország

剣橋 (ケンブリッジ): Cambridge

哥木哈牙 (コペンハーゲン): Koppenhága

戈壁 (ゴビ): Góbi ᠭᠤᠪᠢ  

哥倫比亜 (コロンビア): Kolumbia

君士坦丁 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly  القسطنطينية

君府 (コンスタンチノープル):Konstantinápoly  القسطنطينية

西貢 (サイゴン): Szaigon

砂原 (サハラ):Szahara    الصحراء الكبرى

撒馬児干 (サマルカンド): Szamarkand سمرقند

桑港 (サンフランシスコ): San Fransisco

西蘇 (シーソ):Tisza

市俄古 (シカゴ):Chicago

雪特尼 (シドニー):Sidney

日巴拉太 (ジブラルタル):Gibraltar 

爪哇 ( ジャワ): Jáva

新嘉坡 (シンガポール): Szingapúr

瑞西 (スイス): Svájc

瑞典 (スウェーデン): Svédország

斯波流多 (スパルタ):Spárta

西班牙 (スペイン): Spanyolország

須磨多羅 (スマトラ): Szumátra

錫崙 (セイロン): Ceylon

錫蘭 (セイロン): Ceylon

西論 (セイロン): Ceylon

塞爾維 (セルビア):Szerbia 

瀬禮部須 (セレベス): Celebesz

聖路易 (セントルイス): St. Louis

泰蘭 (タイランド): Thaiföld

棚奈龍 (タナナリヴ): Tananarive

地革利斯 (チグリス):Tigris

西蔵 (チベット): Tibet བོད

図伯特 (チベット): Tibet བོད

占婆 (チャム):Chăm Pa

戸仁須 (チュニス): Tunisz 

智利 (チリ): Csíle


第希蘭 (テヘラン):Tehran تهران

達迷塞河 (テームズがわ): Temze

丁抹 (デンマーク): Dánia

独逸 (ドイツ): Németország

禿納川 (ドナウがわ): Duna

多悩川 (ドナウがわ): Duna

土弥尼加 (ドミニカ):Dominica

特蘭斯法尼亞 (トランシルヴァニヤ):Erdély

土耳古 ( トルコ): Törökország

徳拉塞 (ドレーヴ): Dráva

土魯韋 (トロイ):Trója  Τροία

灘江 (ナイルがわ): Nílus

内留河 (ナイルがわ): Nílus

新西蘭 (ニュージーランド): Új-Zéland  (Aotearoa)

紐瀬流  (ニュージャージー): New Jersey

紐育 (ニューヨーク): New York

信野 (ヌビア): Núbia

捏巴爾 (ネパール):Nepál

諾威 (ノルウェー): Norvégia

海克 (ハーゲ):Hága 

貝加爾湖 (バイカルこ):Bajkál-tó  ᠪᠠᠢᠢᠭᠠᠯ ᠨᠠᠭᠤᠷ

巴格達都 (バグダード):Baghdad بغداد

巴奈馬 (パナマ): Panama

河内 (ハノイ): Hanoi

馬浜 (バハマ):Bahama  

巴比倫 (バビロン):Babilon בבל

哈密 (ハミ):Ⱪumul  قۇمۇل

巴拉敦 (バラトン): Balaton


巴里 (パリ): Párizs

聖林 (ハリウッド): Hollywood

巴爾幹 (バルカン): Balkán

巴勒斯旦 (パレスチナ):Palesztina   الفلسطينية 

布哇 (ハワイ): Hawaii

洪牙利 (ハンガリー): Magyarország

匈牙利 (ハンガリー): Magyarország

匈国 (ハンガリー): Magyarország

班諾尼亞 (パンノニア): Pannónia

般遮布 (パンジャブ):Pandzsáb   پنجاب

漢堡 (ハンブルク): Hamburg

彼得堡 (ぺートルビュルク): Pétervár

平壌 (ピョンヤン):Phenjan 평양

緬甸 (ビルマ): Burma

尾留満 (ビルマ): Burma


佛跎城 (ブダじょう):Budai Vár


布太伯息 (ブダペスト):Budapest
布達佩斯徳 (ブダペスト):Budapest

布大伯什特 (ブダペスト):Budapest

佛跎 (ブダペスト):Budapest  

非尼其 (フェニキア): Főnícia

比律賓 (フィリピン): Fülöp-szigetek

芬蘭 (フィンランド): Finnország

不丹 (ブータン):Bhutan འབྲུག་ཡུལ་

仏国 (ふっこく):Franciaország

布加剌 (ブハラ): Buhara بخارا

呼和浩特 (フフホト): Kökeqota, Höhhot ᠭᠦᠭᠡᠬᠤᠲᠠ

伯剌西爾 (ブラジル): Brazília

仏蘭西 ( フランス): Franciaország

比率悉 (ブリュッセル):Brüsszel

勃牙利 (ブルガリア): Bulgária

普魯西 (プロシア): Poroszország

仏勒里達 (フロリダ):Florida  

露京 (ペテルブルク): Pétervár

彼得堡 (ペテルブルク): Pétervár

越南 (ベトナム): Vietnám

秘露 (ペルー): Peru

白耳義 (ベルギー): Belgium

波斯 (ペルシア): Perzsia

柏林 (ベルリン): Berlin

波蘭 (ポーランド): Lengyelország

葡萄牙 (ポルトガル): Portugália

保留根尾 (ボルネオ): Borneó

麻田糟軽 (マダガスカル): Madagaszkár

馬尼羅 (マニラ):Manila  

満落花 (マラッカ): Malakka

馬耳塞 (マルセイユ):Marseilles

馬来  ( マレー): Malajzia مليسيا

満州 (まんしゅう): Mandzsúria ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡠᡵᡠᠨ

墨西哥 (メキシコ): Mexikó

米所波大米 (メソポタミア): Mezopotámia

蒙古  ( もうこ): Mongólia ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠯᠤᠰ

摩洛哥 (モロッコ):Marokkó

門泥寧路 (モンテネグロ):Montenegró

欧羅巴 (ヨーロッパ): Európa

来因 (ライン): Rajna 

老撾  ( ラオス): Laosz

拉薩 (ラサ):Lhásza ལྷ་ས་

蘭貢 (ラングーン): Rangoon

羅馬尼亜 ( ルーマニア): Románia

羅馬  ( ローマ): Róma

羅府  (ロサンゼルス): Los Angeles

露西亜 (ロシア): Oroszország

倫敦 (ロンドン): London

華府 (ワシントン): Washington

華盛頓 (ワシントン): Washington

華沙 (ワルシャワ):Varsó

翁加里亜  (ヲンカリヤ): Magyarország    



参考文献

『佳人之奇遇』
高木怡荘著『外国地理』明23年
『漢字検定1級試験問題集2006年版』
『漢字源』
『広辞苑』
『この一冊で漢字王』
『明解漢和辞典』 三省堂
福沢諭吉 訳『世界国尽 巻1-5 附録』 慶応義塾 明治4[1871]
橋爪松園 著述『世界商売往来』 1873年
世界年鑑: 明治三十七年
『大漢和辭典』
『難字大鑑』 柏書房
『四十二ヵ国人物図説』
『遊字典』角川文庫 ㍼61年