Manjógana 万葉仮名

Maganának 　真仮名　is nevezik. Olyan írásmód, amiben a kínai írásjegyeknek csak a kiejtését használják az írásjegy jelentésétől függetlenül.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek　仮借（かしゃ） felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn.　
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl　伊太加　Itaka　　　意柴沙加　Ösiszaka
　A később kialakult hiragana　平仮名 és katakana 片仮名　szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多　ta　陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú” 　万葉集 című 8. századi versantológia.

　Alapvetően 2 fajtája van, az ongana　音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana　訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.

1. Ongana　音仮名

Többnyire az ún. Go-kiejtésen　呉音 alapul, amely a Jangce　揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés　漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban　洛陽 és Changanban　長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢　és Wei 魏　dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意　ö
奇　ka
明 ma
移 ja
居　kë
止　 tö
里　 rö

Az ongana 　音仮名　fajtái:

1. Magánhangzóra végződő kandzsik:

加　ka → ka
伎　ki → ki　

2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:


安　an →　a　　　
等　tong →　to　 　

3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:

当　tang →　tagi　　たぎ
敢　kam → kamu　　かむ
難　nan →　nani 　　なに
塔　tap →　tafu　 　たふ

Általánosságban:

～n→　ナ行
～t→　タ行
～k→　カ行
～m→　マ行
～p→　ハ行

4. Egyéb:

淡　tam → tabi　　　たび
群　gun → guri　　　ぐり

A kungana 訓仮名　fajtái:

1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl

八 ja
間 ma
海 mi

2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl

大 ofo
酒 szake
夏 nacu

3. Két kandzsi jelöl egy szótagot

嗚呼 a
五十 i
石花 sze

4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot

二五 　 towo
少熱 　 nuru
水葱　 nagi
神楽声　szasza
八十一 kuku　

5. Játékos írásmód 戯書

向南山　a déli heggyel szemben　→ északi hegy　(きたやま)　
喚鶏　tutu
三五月　motituki
山上復有山 ide (出)

A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana　草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.

Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)






参考文献

大島正二著　2006年　『漢字伝来』　岩波新書
『国語概説』　和泉書院　2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著　2006年　『かな　－その成立と変遷―』
『日本語要説』　ひつじ書房　2007年
『日本文學辞典』　新潮社　㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.