2009年3月21日土曜日

Kurama Tengu  鞍馬天狗


darab 能, feltehetően Mijamaszu 宮増 műve.
Kurama 鞍馬 egy helynév Kiotóban, a tengu 天狗 pedig egy természetfeletti lény, aki Kuramában él.
A sztori röviden a következő:
A Keleti-völgy szerzetese Usivakamarut 牛若丸 (=義経) és más csigo-t a Heike 平家családból magával visz a Nyugati-völgybe cseresznyevirágokat nézni. Azonban Josicunét egyedül hagyja ott. Ezt látva megjelenik egy jamabusi 山伏 (hegyi aszkéta), aki megmutatja Josicunénak, hogy hol virágoznak a legszebb cseresznyefák, majd közli vele, hogy ő egy tengu, és következő nap megtanítja őt a kardforgatásra.
Még tavaly vettem meg egy antikváriusnál a szövegkönyvet, amit 1898-ban adtak ki.
Mivel kissé saláta volt, beszkenneltem, így akit érdekel, innen letöltheti.
『鞍馬天狗』にご興味がある方は、此処からダウンロードしてください。




参考文献

『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
『平凡社百科事典』

2009年3月14日土曜日

Koreai hancsa (kandzsi) szótár 韓国の漢字辞典


Egy koreai barátomtól a 實用大玉篇(실용대옥편) című koreai hancsa 한자
(kandzsi) szótárt kaptam nemrég ajándékba. Maga az 玉篇 (옥편 ・ ぎょくへん) eredetileg az i.sz. 543-ban készült írásjegyszótár címe, amiben már 16917 kandzsi szerepel. Ennek a szótárnak nagy hatása volt a későbbi szótárakra, Japánban és a Koreai-félszigeten is használták. Jelenleg Koreában az 玉 篇 szó jelentése "írásjegyszótár".

A 實用大玉篇 főbb jellegzetességei:

◆ Kb 20 ezer kandzsit tartalmaz

◆ Kiejtés szerinti kereső, gyöktáblázat, vonásszám szerinti index.
A legnagyobb vonássszámú kandzsi ebben a szótárban 48 vonásból áll


◆ Megadja az írásjegy japán olvasatát (音訓), az angol jelentését, valamint a mai kínai köznyelvi kiejtését is. Utóbbi esetében nem pinyint használ, hanem a Wade-féle átírást és a Bopomofot ㄅㄆㄇㄈ (注音符號).
Ezekről itt van egy kis táblázat


◆ Jelöli , hogy az adott írásjegy a rímszótárban milyen rím alatt található, és megadja a középkínai (中古音) hanglejtést is (四声).

Jobb felső sarok   去声 pl 罵゜ mà

Bal felső sarok   上声 pl ゜馬 má

Jobb alsó sarok   入声 pl 甲。 kap 葛。 kat 各。 kak

Bal alsó sarok   平声 pl 。麻 mā


◆ Megtalálható a szótárban a japán és koreai „hazai írásjegyek „ (japán kokudzsi 国字 ,koreai kukcsa국자) is.

A szótár a japán kokudzsikat 日字-nek, „japán írásjegynek” nevezi, és megadja a sino- koreai kiejtését is.
A koreai kukcsát 國字-nak, „hazai írásjegynek” hívja.
Érdekes, hogy a Meidzsi-korszakban alkotott, a metrikus rendszer egységeit jelölő japán kokudzsikat nem 日字-nek, hanem 新字-nek, „új írásjegy”-nek nevezi.


◆ Az írásjegy jelentését néha ábrával is szemlélteti

◆ A standard formán kívűl (楷書) megadja az írásjegy kis-pecsétírásos (小篆) és kurzív írásos (草書)formáját is.

◆ Nem találhatóak kandzsiösszetételek 熟語 .

参考文献

『實用大玉篇』
大島正二著『漢字と中国人』
藤堂明保『漢文』数研出版

2009年3月8日日曜日

Nyelvtörténet 2. A H-sor kiejtése ハ行の発音

A mai japán köznyelvben a H-sor kiejtése a következő:

は: ha
ひ: çi
ふ: фu
へ: he
ほ: ho

Azonban ez csak a 17. század óta van így. Koreai, kínai és nyugati forrásokból tudjuk, hogy azelőtt a H-sor kiejtése (szó elején) ф volt.
Így a keresztény forrásokban キリシタン資料 faru (haru 春 ) fito (hito 人) feya (heja 部屋) alakokat látunk.
A szó eleji ф hangról egy 16. századi japán találós kérdés is tanúskodik:

母にはふたたび会ひたれど、父には一度も会はず。  (唇)

„Anyámmal kétszer találkoztam, de apámmal egyszer sem”------(ajak.)

Ugyanis ebben a korban a mai köznyelvben 母 haha-nak ejtett „anya” jelentésű szót фawa-nak ejtették, amiben az ф hangot két ajakkal képezték.

Ez az ф hang egy korábbi p-re vezethető vissza, azonban a p ф-fé válásának idejét még nem tisztázták.
Annyi azonban biztos, hogy a p ф-fé válásának folyamata a 10. század után fejeződőtt be.


Szó belsejében az ф hang w-vé változott, ennek ideje a 11. század után lehetett. Ez a ワ sor aztán ア sorrá vált, pontosabban csak a wi(→ i) ヰ és a we (→ e) ヱ.
Azonban az összetett szavaknál, a második tag esetében a szó eleji ф-nem változott.

pl

kapa → kafa → kawa → kawa   川

pana → fana → fana → hana   花

Egyes nyelvjárásokban azonban a szó eleji h helyett p-t (琉球方言) vagy ф-t ejtenek (東北方言、中国方言)。

pl

Okinavai

葉 pá (köznyelv: ha)     

花 paná (köznyelv: hana)  

船 puni (köznyelv: fune)  

Sőt, hehezetes p is előfordulhat:

p'uni (fune 船)

参考文献

『日本語要説』 ひつじ書房
『国語概説』  和泉書院
『日本語学研究事典』明治書院

2009年3月1日日曜日

A kémiai elemek kandzsival 元素記号の漢字

Zárójelben a japántól eltérő kínai írásmód van.

H   水素 すいそ     (氫)

He  ヘリウム       (氦)

Li  リチウム             (鋰)

Be  ベリリウム      (鈹)

B   硼素 ほうそ     (硼)

C   炭素 たんそ     (碳)
 
N   窒素 ちっそ     (氮)

O   酸素 さんそ     (氧)

F   弗素 ふっそ     (氟)

Ne  ネオン        (氖) 

Na  ナトリウム      (鈉)

Mg  マグネシウム       (鎂)

Al  アルミニウム     (鋁)

Si  珪素 けいそ     (矽・硅)

P   磷 りん   

S   硫黄 いおう    (硫)  
 
Cl  塩素 えんそ    (氯) 
 
Ar  アルゴン      (氬)

K   カリウム   (鉀)

Ca カルシウム      (鈣)

Sc スカンジウム     (鈧)

Ti チタン        (鈦)

V  バナジウム      (釩) 

Cr クロム        (鉻) 

Mn マンガン      (錳) 

Fe 鉄  てつ  

Co コバルト      (鈷)
 
Ni ニッケル      (鎳)

Cu 銅 どう 

Zn 亜鉛 あえん   (鋅)

Ga ガリウム     (鎵)

Ge ゲルマニウム   (鍺) 

As 砒素 ひそ    (砷)

Se  セレン     (硒)

Br 臭素 しゅうそ  (溴)

Kr クリプトン    (氪)

Rb ルビジウム    (銣)

Sr ストロンチウム  (鍶) 

Y  イットリウム   (釔) 

Zr ジルコニウム (鋯)

Nb ニオブ    (鈮)

Mo モリブデン  (鉬)

Tc テクネチウム (鍀)

Ru ルテニウム  (釕)

Rh  ロジウム  (銠)

Pd  パラジウム (鈀)

Ag  銀 ぎん 

Cd  カドミウム (鎘)

In  インジウム (銦)

Sn  錫 すず

Sb  アンチモニ―  (銻)

Te  テルル     (碲)

I  沃素 ようそ   (碘)

Xe キセノン     (氙)

Cs セシウム     (銫)

Ba バリウム     (鋇)

Hf ハフニウム    (鉿)

Ta タンタル     (鉭・鐽)

W  タングステン   (鎢)

Re レニウム   (錸)

Os オスミウム  (鋨・銤)

Ir イリジウム  (銥)

Pt 白金 ハッキン・プラチナ    (鉑) 

Au 金 きん

Hg 水銀 すいぎん   (汞)

Tl タリウム   (鉈)

Pb 鉛 なまり

Bi ビスムス   (鉍)

Po ポロニウム  (釙)

At アスタチン  (砹)

Rn ラドン    (氡)

Fr フランシウム (鈁)

Ra ラジウム   (鈤・銧・鐳)


Ce セリウム   (鈰)

Pr プロセオジウム(鐠)

Nd ネオジウム  (釹)

Pm プロメチウム (鉕)

Sm サマリウム ( 釤)

Eu ユーロピウム (銪)

Gd ガドリニウム (釓)

Tb テルビウム  (鋱) 

Dy ジスプロシウム(鏑)

Ho ホルミウム  (鈥)

Er エルビウム  (鉺)

Tm ツリウム   (銩)

Yb イッテルビウム(鐿)

Lu ルテチウム  (鑥・鎦)

Ac アクチニウム (錒)

Th トリウム   (釷)

Pa プロトアクチニウム(鏷)

U  ウラン    (鈾)

Np ネプシニウム (鎿) 

Pu プルトニウム (鈈) 

Am アメリシウム (鎇・鏋・銤)

Cm キュリウム  (鋦)

Bk バークリウム (錇)

Cf カリホルニウム (鐦)

Es アインスタイニウム(鎄・鍰)

Fm フェルミウム (鐨)

Md メンデレビウム(鍆)

No ノーベリウム (鍩)

Lr ローレンシウム(鐒)



Régebbi elnevezések:


安律密紐母 アルミニウム: alumínium

格魯謨 クローム: króm

満俺 マンガン:  mangán

麻倔涅叟母 マグネシウム:  magnézium

汞 みずがね :   higany

利知烏母 リチウム:  lítium

 stb

参考文献

『漢字源』 学研
『新華字典』1971年
『現代新国語辞典』 学研
『日本国語大辞典』