2009年7月16日木曜日

Kiállítás ajánló: Írások nyomában a Selyemúton-az orosz expedíciók gyűjteményei 展覧会『シルクロード 文字を辿ってーロシア探検隊収集の文物』


A Kiotó Nemzeti Múzeumban (京都国立博物館) egy érdekes kiállítás tekinthető meg 2009. VII.14- IX.6. között. A kiállításon az orosz expedíciók által Belső-Ázsiában -főleg Dunhuangban 敦煌, Turfánban, Kucsában 亀茲, Khotánban 于闐, Karakhotoban 黒水城 és Karasáhrban 焉耆- gyűjtött anyagot mutatják be. A bemutatásra kerülő anyagok között kb 150 kínai, tangut, szogd, ujgur stb kézirat illetve nyomtatott könyv látható.

Aki éppen Kiotóban jár, feltétlenül nézze meg!
http://www.kyohaku.go.jp/jp/index_top.html


『全世界に5万点もあるといわれる敦煌を中心とした西域出土の文献は、中国、イギリス、フランス、ロシアに所蔵されるものが世界四大コレクションといわれています。
 この展覧会では、その四大コレクションのうちロシアのコレクション、すなわちサンクトペテルブルクにあるロシア科学アカデミー東洋写本研究所所蔵の文献類を、同研究所の全面的な協力を得て、「敦煌学発祥の地」である京都で公開するものです。
 これらの文献類は、敦煌と中央アジア周辺、さらにはカラホトのものが有名であり、写本の仏教経典を中心に漢文・西夏語・コータン語・トハラ語・ソグド語のものなど、その総数は断片を含んで2万点以上と報告されています。時代的には、ほぼ4世紀から12世紀にわたり、文字の違いはいうに及ばず、写本のかたちや書写の形式などにもそれぞれの違いが見られ、大変興味深いものがあります。
  今回の展示では、コータン・クチャ・カラシャール・トルファン・敦煌・カラホトで発見された文献を中心に、その中から世界的にもよく知られた写本・版本類の優品約150件を展示します。そのほとんどが日本初公開です。
  悠久のシルクロード、その大地に眠っていた文献類を目の当たりにする絶好の機会となりますので、ぜひご鑑賞ください。』

京都国立博物館
〒605-0931 京都市東山区茶屋町527
Tel. 075-525-2473(テレホンサービス)

2009年7月14日火曜日

Ioriten 庵点





 Az ioriten 〽 („háztető vessző”) szerepe az új bekezdés jelölése, de van figyelemfelkeltő hatása is.
Főleg dal idézésekor, láncversek (renga 連歌) és nó szövegkönyvek esetében használatos, de egykor a kínai klasszikusok kun olvasatánál (kambun kundoku 漢文訓読) is ezzel jelölték az új bekezdést.

Nekem erről a mongol írás indiai eredetű birγa ᠪᠢᠷᠭ ᠠ jele (᠀) jutott eszembe, amit szintén használtak (használnak) vers illetve szöveg kezdetének a jelölésére.





参考文献
『日本国語大辞典』
᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠦ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ
『忍夜孝事寄』
《ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠠᠷᠪᠠᠨ ᠨᠠᠢᠮᠠᠨ ᠦᠰᠦᠭ Early Mongolian Linguistic Texts》ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠰᠤᠶᠤᠯ ᠤᠨ ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠢᠢᠨ ᠰᠠᠩ

2009年7月11日土曜日

Hógen ruisaku 方言類釋

A minap egy érdekes könyv akadt a kezembe: a „Hógen ruisaku" 方言類釋 (koreai címe: 방언 유석) című ötnyelvű szótár. A szótárt  洪命福/ 홍 명복 állította össze 1778-ban (正祖2年). A szótár a szavakat tárgyi csoportok (部門) alapján csoportosítja, összesen 87 csoport van (ég, föld stb).
A nyelvek a következők:
a címszó kandzsival és az annak megfelelő koreai szóval, alatta 漢 한 han: kínai,  清 청 ceq: mandzsu,  蒙 몽 moq : mongol, 倭 왜 'oai : japán szavak következnek.
A szótár érdekessége, hogy a kínai, mandzsu, mongol és japán szavakat is hangullal 한글 jegyzi le.

Néhány példa (a hangult a Fukui-rendszer szerint betűztem át):

秋  ᄀᆞᆼᆞᆯ (ősz)

漢  秋 취 (cui)
清  볼로리 (borrori) → ᠪᠣᠯᠣᡵᡳ
蒙  나물 (namur)  → ᠨᠠᠮᠦᠷ
倭 아기 (agi)  → あき


冬 겨 ᆼᆞᆯ (tél)

漢  冬 둥 (duq)
清  투워리 (tu'ueri)  → ᡨᡠᠸᡝᡵᡳ
蒙  어불 (ebur)  →  ᠡᠪᠦᠯ
倭  후유 (huiu) →  ふゆ


地 ㅼㅏ (föld)

漢  地 디 (di)
清  나  (na)   → ᠨᠠ
蒙  가쟐  (gajiar)  → ᠭᠠᠵᠠᠷ
倭  지  (ji)   → ち


A szótárról bővebb információ itt olvasható:
忠北大學校 人文大學 國語國文學科 姜昶錫

参考文献
金東昭著2003年『韓国語変遷史』明石書店
『方言類釋』