2009年8月30日日曜日

A taiwani kana-írás  臺灣語仮字



Taiwan a japán-kínai háborút (日清戦争) lezáró simonoszeki békét (1895) követően lett Japán része.
A nyelvi nehézségek leküzdése érdekében Taiwanon bevezették a japán nyelv oktatását, másrészt a Taiwanra áttelepült japánok számára a taiwani társalgási nyelv (閩南語、福建語、廈門語) elsajátítását segítendő, szótárakat, nyelvtankönyveket állítottak össze.
Ezek esetében a taiwani nyelv kiejtésének jelölésére a katakana szótagírást vezették be. Mivel a katakana az eredeti formájában nem volt erre alkalmas, így kénytelenek voltak különböző mellékjeleket kialakítani.
Ez a taiwani kana-írás több módosításon is átment、története 3 időszakra osztható:

1. 1895-1901 korai időszak

2. 1901-1931 a taiwani kana elterjedése

3. 1931-1945 kiforrott, végleges változat


A magánhangzók:

ア: a

イ: i

ウ: u, ɯ, ɨ

エ: e, E, ɛ

オ: o, ɔ

ヲ: o


A quanzhoui 泉州 dialektus számára két újabb magánhangzójelet alkottak:

y

ə

A japántól eltérő kiejtésű kanák:

フ: hu

ラ sor: la ,li stb

シ: szi

ジ:dzi

チ: ci

Mellékjeles kanák:

ca
ti
tu
ce
co


A hehezet jelölése (出気音符号): ●

pl: カ.ア (脚)

  ツ.ヌ (春)

  ピ.ヌ (品)

A zenei hangsúlyok jelölése(八声符号):
              
上平 (55) ∅ nazálisok esetében:

上声 (51)  nazálisok esetében:


上去 (11)nazálisok esetében:

上入 (31) nazálisok esetében:


下平 (13) nazálisok esetében:

下去 (33)nazálisok esetében:


下入 (55)nazálisok esetében:




A szótagvégi mássalhangzók jelölése:

~ク :~ k

~ッ :~ t

~プ : ~p

~ム: ~m

~ン, illetve később ~ヌ: ~n

~グ,illetve később ~ン: ~ng


Bár nincs kapcsolata a taiwani kanával,érdekesség, hogy Taiwanon jelenleg divatos a 的 [ê] helyett a hiragana の szótagjel használata.

参考文献

國立中山大學中国文学系碩士論文《訂正臺灣十五音字母詳解》音系研究
研究生:陳君慧

台湾総督府民政部総務局学務課 1902年『仮名遣法』

臺灣総督府編 ㍼6-7年『臺日大辭典』
http://jdlib.ntl.gov.tw/cgi-bin/browse.cgi?bookid=bjn00172v01

Alvin Lin: Writing Taiwanese: The Development of Modern Written Taiwanese.Sino-Platonic Papers, Number 89, 1999.


林美秀著『日本統治時代における台湾語仮名表記の変化過程ー「オ」「ヲ」表記の分析を通してー』 岡山大学大学院社会文化科学研究科紀要第25号

笹原宏之著 2006年『日本の漢字』岩波新書

『詳説日本史』山川出版社

2009年8月13日木曜日

A szamurai szó etimológiája 「さむらい」の語源に就いて



A szamurai (magyarosan szamuráj) szó régi alakja "szaburafi" さぶらひ, ez a "szamorafu"  さもらふ igére vezethető vissza, melynek jelentése: (magas rangú személynek) szolgálni.
Az ebből képzett főnév a "szamorafi" さもらひ, aminek későbbi alakja "szaburafi"  さぶらひ illetve "szamurafi" さむらひ.
/A "fi" szótag kiejtése a 11. századtól szó közepén "wi" , ami aztán a 13. században "i"-re változott. Így az "i" hang jelölésére három kanát is használhattak: い・ひ・ゐ./

A "szamorafu" három elemre bontható:

sza-: prefixum
mora-: "védelmezni" ( = moru 守る)
-fu: szuffixum, folyamatosságot jelöl

Tehát a szó eredeti jelentése megvédeni, magas rangú személyre vigyázni. (és nem "szem-úr-raj” , ahogy valaki a neten írta :) )
A 16. században a "szaburafi" (szaburai) alak volt az elterjedtebb ("Vocabvlario da Lingoa de Iapam" saburai: fidalgo, homem honrado), de a "szamurafi" (szamurai) szóra is van már példa. Utóbbi a 18. század második felétől lett általános.


A szamurájok történetéről érdemes elolvasni Farkas Ildikó cikkét itt

参考文献

杉本つとむ著 2005年『語源海』東京書籍
金田一京助・金田一春彦 監修 ㍼45年 『明解古語辞典』 三省堂
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸 共著 2007年 『日本語の歴史』 東京大学出版社

"Vocabvlario da Lingoa de Iapam"

2009年8月6日木曜日

Ligatúrák, rövidítések  合字、略字 

A régi japán könyvekben - de még a huszadik század elején is- előfordulnak olyan rövidítések, ligatúrák, amelyeket ma az átlag kandzsi-szótárban nem lehet megtalálni.
Az alábbiakban megpróbáltam a gyakoribb rövidítéseket és ligatúrákat összeszedni.

hiragana + hiragana:

"jori" より (ゟ)

"koto"  こと


 "koszo" こそ

 "nite" にて

 "kasiku" かしく

katakana + katakana, katakana + kandzsi:

"jori"  ヨリ



"tomo"   トモ


"toki"   トキ



"to iu"   ト云 (₌ と言う)

"sime" シメ (Ezt még ma is használják) 〆


kandzsi:


"on" , "o", "go" , "mi" 御


"toki"  時


"tomo"  共

"koto"  事 (ヿ)

 "nari" 也

 "site" 為 乄

"szóró" 候

"mairasze szóró" 参らせ候


"tama(f)u" 給ふ



kun 訓



Buddhista szövegekben látható rövidítések:

"engaku" 縁覚 (szanszkrit pratyekabuddha)


  "nehan"  涅槃  (szanszkrit nirvāṇa )


"szatta" 薩埵 vagy "bodai" 菩提 (szanszkrit sattva illetve bodhi)

"boszacu"  菩薩  (szanszkrit bodhisattva)

 "saba" 娑婆  (szanszkrit sahā)



"bonnó" 煩悩 (szanszkrit kleśa)



A "Guia do Pecador" (ギヤ・ド・ぺカドル) 1599-es japán fordításában látható ligatúrák:

デウス



ゼズキリシト



ゼズス



キリシト




参考文献

新井白石著 1760年 『同文通考』

Hoffman:" A Japanese Grammar" 1876

飛田良文 監修・菅原義三編 1990年 『国字の字典』

『字典かな』 笠間書院 2006年

笹原宏之著2006年『日本の漢字』 岩波新書

『国語学研究事典』