2009年8月30日日曜日
A taiwani kana-írás 臺灣語仮字
Taiwan a japán-kínai háborút (日清戦争) lezáró simonoszeki békét (1895) követően lett Japán része.
A nyelvi nehézségek leküzdése érdekében Taiwanon bevezették a japán nyelv oktatását, másrészt a Taiwanra áttelepült japánok számára a taiwani társalgási nyelv (閩南語、福建語、廈門語) elsajátítását segítendő, szótárakat, nyelvtankönyveket állítottak össze.
Ezek esetében a taiwani nyelv kiejtésének jelölésére a katakana szótagírást vezették be. Mivel a katakana az eredeti formájában nem volt erre alkalmas, így kénytelenek voltak különböző mellékjeleket kialakítani.
Ez a taiwani kana-írás több módosításon is átment、története 3 időszakra osztható:
1. 1895-1901 korai időszak
2. 1901-1931 a taiwani kana elterjedése
3. 1931-1945 kiforrott, végleges változat
A magánhangzók:
ア: a
イ: i
ウ: u, ɯ, ɨ
エ: e, E, ɛ
オ: o, ɔ
ヲ: o
A quanzhoui 泉州 dialektus számára két újabb magánhangzójelet alkottak:
y
ə
A japántól eltérő kiejtésű kanák:
フ: hu
ラ sor: la ,li stb
シ: szi
ジ:dzi
チ: ci
Mellékjeles kanák:
ca
ti
tu
ce
co
A hehezet jelölése (出気音符号): ●
pl: カ.ア (脚)
ツ.ヌ (春)
ピ.ヌ (品)
A zenei hangsúlyok jelölése(八声符号):
上平 (55) ∅ nazálisok esetében:
上声 (51) nazálisok esetében:
上去 (11)nazálisok esetében:
上入 (31) nazálisok esetében:
下平 (13) nazálisok esetében:
下去 (33)nazálisok esetében:
下入 (55)nazálisok esetében:
A szótagvégi mássalhangzók jelölése:
~ク :~ k
~ッ :~ t
~プ : ~p
~ム: ~m
~ン, illetve később ~ヌ: ~n
~グ,illetve később ~ン: ~ng
Bár nincs kapcsolata a taiwani kanával,érdekesség, hogy Taiwanon jelenleg divatos a 的 [ê] helyett a hiragana の szótagjel használata.
参考文献
國立中山大學中国文学系碩士論文《訂正臺灣十五音字母詳解》音系研究
研究生:陳君慧
台湾総督府民政部総務局学務課 1902年『仮名遣法』
臺灣総督府編 ㍼6-7年『臺日大辭典』
http://jdlib.ntl.gov.tw/cgi-bin/browse.cgi?bookid=bjn00172v01
Alvin Lin: Writing Taiwanese: The Development of Modern Written Taiwanese.Sino-Platonic Papers, Number 89, 1999.
林美秀著『日本統治時代における台湾語仮名表記の変化過程ー「オ」「ヲ」表記の分析を通してー』 岡山大学大学院社会文化科学研究科紀要第25号
笹原宏之著 2006年『日本の漢字』岩波新書
『詳説日本史』山川出版社
2009年8月13日木曜日
A szamurai szó etimológiája 「さむらい」の語源に就いて
A szamurai (magyarosan szamuráj) szó régi alakja "szaburafi" さぶらひ, ez a "szamorafu" さもらふ igére vezethető vissza, melynek jelentése: (magas rangú személynek) szolgálni.
Az ebből képzett főnév a "szamorafi" さもらひ, aminek későbbi alakja "szaburafi" さぶらひ illetve "szamurafi" さむらひ.
/A "fi" szótag kiejtése a 11. századtól szó közepén "wi" , ami aztán a 13. században "i"-re változott. Így az "i" hang jelölésére három kanát is használhattak: い・ひ・ゐ./
A "szamorafu" három elemre bontható:
sza-: prefixum
mora-: "védelmezni" ( = moru 守る)
-fu: szuffixum, folyamatosságot jelöl
Tehát a szó eredeti jelentése megvédeni, magas rangú személyre vigyázni. (és nem "szem-úr-raj” , ahogy valaki a neten írta :) )
A 16. században a "szaburafi" (szaburai) alak volt az elterjedtebb ("Vocabvlario da Lingoa de Iapam" saburai: fidalgo, homem honrado), de a "szamurafi" (szamurai) szóra is van már példa. Utóbbi a 18. század második felétől lett általános.
A szamurájok történetéről érdemes elolvasni Farkas Ildikó cikkét itt
参考文献
杉本つとむ著 2005年『語源海』東京書籍
金田一京助・金田一春彦 監修 ㍼45年 『明解古語辞典』 三省堂
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸 共著 2007年 『日本語の歴史』 東京大学出版社
"Vocabvlario da Lingoa de Iapam"
2009年8月6日木曜日
Ligatúrák, rövidítések 合字、略字
A régi japán könyvekben - de még a huszadik század elején is- előfordulnak olyan rövidítések, ligatúrák, amelyeket ma az átlag kandzsi-szótárban nem lehet megtalálni.
Az alábbiakban megpróbáltam a gyakoribb rövidítéseket és ligatúrákat összeszedni.
hiragana + hiragana:
"jori" より (ゟ)
"koto" こと
"koszo" こそ
"nite" にて
"kasiku" かしく
katakana + katakana, katakana + kandzsi:
"jori" ヨリ
"tomo" トモ
"toki" トキ
"to iu" ト云 (₌ と言う)
"sime" シメ (Ezt még ma is használják) 〆
kandzsi:
"on" , "o", "go" , "mi" 御
"toki" 時
"tomo" 共
"koto" 事 (ヿ)
"nari" 也
"site" 為 乄
"szóró" 候
"mairasze szóró" 参らせ候
"tama(f)u" 給ふ
kun 訓
Buddhista szövegekben látható rövidítések:
"engaku" 縁覚 (szanszkrit pratyekabuddha)
"nehan" 涅槃 (szanszkrit nirvāṇa )
"szatta" 薩埵 vagy "bodai" 菩提 (szanszkrit sattva illetve bodhi)
"boszacu" 菩薩 (szanszkrit bodhisattva)
"saba" 娑婆 (szanszkrit sahā)
"bonnó" 煩悩 (szanszkrit kleśa)
A "Guia do Pecador" (ギヤ・ド・ぺカドル) 1599-es japán fordításában látható ligatúrák:
デウス
ゼズキリシト
ゼズス
キリシト
参考文献
新井白石著 1760年 『同文通考』
Hoffman:" A Japanese Grammar" 1876
飛田良文 監修・菅原義三編 1990年 『国字の字典』
『字典かな』 笠間書院 2006年
笹原宏之著2006年『日本の漢字』 岩波新書
『国語学研究事典』
Az alábbiakban megpróbáltam a gyakoribb rövidítéseket és ligatúrákat összeszedni.
hiragana + hiragana:
"jori" より (ゟ)
"koto" こと
"koszo" こそ
"nite" にて
"kasiku" かしく
katakana + katakana, katakana + kandzsi:
"jori" ヨリ
"tomo" トモ
"toki" トキ
"to iu" ト云 (₌ と言う)
"sime" シメ (Ezt még ma is használják) 〆
kandzsi:
"on" , "o", "go" , "mi" 御
"toki" 時
"tomo" 共
"koto" 事 (ヿ)
"nari" 也
"site" 為 乄
"szóró" 候
"mairasze szóró" 参らせ候
"tama(f)u" 給ふ
kun 訓
Buddhista szövegekben látható rövidítések:
"engaku" 縁覚 (szanszkrit pratyekabuddha)
"nehan" 涅槃 (szanszkrit nirvāṇa )
"szatta" 薩埵 vagy "bodai" 菩提 (szanszkrit sattva illetve bodhi)
"boszacu" 菩薩 (szanszkrit bodhisattva)
"saba" 娑婆 (szanszkrit sahā)
"bonnó" 煩悩 (szanszkrit kleśa)
A "Guia do Pecador" (ギヤ・ド・ぺカドル) 1599-es japán fordításában látható ligatúrák:
デウス
ゼズキリシト
ゼズス
キリシト
参考文献
新井白石著 1760年 『同文通考』
Hoffman:" A Japanese Grammar" 1876
飛田良文 監修・菅原義三編 1990年 『国字の字典』
『字典かな』 笠間書院 2006年
笹原宏之著2006年『日本の漢字』 岩波新書
『国語学研究事典』
登録:
投稿 (Atom)