2010年4月28日水曜日

Az ötven szótag táblázata- godzsúonzu 五十音図 





A godzsúonzu a kana szótagjelek összefoglaló táblázata,de nem tartalmazza a mellékjeles (ば・ぱ stb) és az összevont kanákat (きゃ・きゅ stb) ; eredetileg az N (ン・ん) sem volt része. Régebbi elnevezései:icura-no-koje(いつらのこゑ) cusima-iroha (対馬以呂波), kanagaesi-no-zu (假名反の図)stb.
A táblázat függőleges oszlopát gjó-nak 行, a vízszinteset recu-nak 列 vagy dan-nak 段 nevezik.
Kezdetben manjóganával, később katakanával és hiraganával is írták.
A godzsúonzut eredetileg a kínai írásjegyek olvasatának jelölésére alkothatták meg (hanszecu 反切), de a mai sorrendje a siddhaṃ (悉曇) hatásának tudható be.

A jelenleg ismert legrégibb godzsúonzu a Kudzsaku szútra (孔雀経音義) magyarázataiban látható. Ez a 11. század elejéről származik, de a táblázat hiányos, és a sorrend is eltér a maitól.

呬 キ コ カ ケ ク

四 シ ソ サ セ ス

知 チ ト タ テ ツ

已 イ ヨ ヤ エ ユ

味 ミ モ マ メ ム

比 ヒ ホ ハ ヘ フ
  ヰ ヲ ワ ヱ ウ

利 リ ロ ラ レ ル

A legrégibb teljes godzsúonzu az 1079-ből származó suvarnaprabhāsottamarāja szútra magyarázataiban szerepel (konkómjó szaisóókjó ongi 金光明最勝王経音義), de a sorrend itt is különbözik a maitól. 



A ma használatos godzsúonzu a Muromacsi-korszakban alakult ki、a szótagok sorrendje az indiai betűrendet követi:

あa いi うu えe おo

अ a आ ā इ I ई ī उ u ऊ ū
ए e ऐ ai ओ o औ au ऋ ṛ ॠ ṝ ऌ ḷ ॡ ḹ अः ah अं aṃ


かka きki くku けke こko
क ka ख kha ग ga घ gha ङ ṅa

さsza しsi すszu せsze そszo
च ca छ cha ज ja झ jha ञ ña

たta ちcsi つcu てte とto
なna にni ぬnu ねne のno
त ta थ tha द da ध dha न na

はha ひhi ふ fu へhe ほho
まma みmi むmu めme もmo
प pa फ pha ब ba भ bha म ma

やja ゆju よjo
らra りri るru れre ろro
わwa ゐwi ゑwe をwo
यya र ra ल la व va


参考文献

『日本文學大辞典』 新潮社
橋本進吉著『文字及び假名遣の研究』岩波書店
『日本語要説』ひつじ書房
『日本語学辞典』桜楓社
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
佐藤 喜代治『国語学研究事典』明治書院

2010年4月18日日曜日

Az ötnyelvű (mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai )szótár  بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت 御製五體淸文鑑


(ᠰᡠᠨᠵᠠ ᡥᠠᠴᡳᠨ ᡴᠠᠮᠴᡳᡥᠠ ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡳᠰᡠᠨ ᡳ ᠪᡠᠯᡝᡴᡠ ᠪᡳᡨᡥᡝ ・ཨྐད་ལྔ་ཤན་སྒྱཪ་གྱི་མཉྫུའི་སྐད་གསལ་བའི་མེ་ལོང་ ・ ᠲᠠᠪᠤᠨ ᠵᠦᠢᠯ  ᠤᠨ ᠦᠰᠦᠭ  ᠢᠶᠠᠷ ᠬᠠᠪᠰᠤᠷᠤᠭᠰᠠᠨ ᠮᠠᠨᠵᠤ ᠦᠭᠡᠨ  ᠦ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌ ・بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت・ 五體淸文鑑)

A 18. században állították össze ezt a mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai ötnyelvű szótárt Qianlong 乾隆 császár (Abkai wehiyehe / Tngri tedkügči) parancsára .
Összesen 36 kötetből áll, nyelvenként kb 20 ezer szót tartalmaz.
A szavak nem abc rendben követik egymást, hanem témák (天 ég, 地 föld stb) szerint vannak csoportosítva. 36 nagyobb csoportból(部・ᠰᠣᡧᠣᡥᠣᠨ ・ᠬᠤᠷᠢᠶᠠᠨᠭᠭᠤᠢ) áll, de ezeken belül több kisebb kategória (類・ᡥᠠᠴᡳᠨ ・ᠵᠦᠢᠯ) is található.
Nyomtatva csak 1957-ben adták ki.

A szócikkek felépítése a következő:

-mandzsu szó

-tibeti szó

-a tibeti szó mandzsu betűkkel történő átbetűzése

-a tibeti szó kiejtése mandzsu átírásban

-mongol szó

-ujgur szó

-az ujgur szó mandzsu átírásban

-kínai szó


Példa: a 漢字 (hanzi/kandzsi) mandzsu, tibeti, mongol, ujgur nyelven:

1. ᠨᡳᡴᠠᠨ ᡥᡝᡵᡤᡝᠨ (nikan hergen)

2.རྒྱ་ཡིག།

3.ᡵᡤᠶᠠ ᠶᡞᡣ (rgya yik)

4.ᡤᡳᠶᠠ ᡞᡣ (gya ik)

5.ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠦᠰᠦᠭ (kitad üsüg)

6. خطاى حروف

7.ᡥᡝᠶᡳᡨᠠᡳ ᡥᡠᡵᡠᠪ (heitai hurub)

8. 漢字

2010年4月15日木曜日

Japán ujjábécé és Braille-írás 指文字・点字

Braille (tendzsi 点字)

- szótagokat jelöl.

- a kandzsi-kana írástól eltérően szóközöket hagy.

- a ハ・へ partikulákat ワ・エ -nek írja.

- a hosszú magánhangzókat nem オ és ウ -val, hanem nyújtójellel jelöli.

- a karakterek mérete eltérő lehet, de általában 6 x 3 mm; a magassága 0.4~0.6 mm.

※A kandzsikra is kidolgoztak kétféle Braille-írást, de eddig nem nagyon terjedt el.



Ujjábécé (jubimodzsi 指文字)

- A jelenleg használatos ujjábécét a Sóva korszak elején dolgozta ki Ózone Genszuke 大曾根源助, az ószakai Siketek Iskolájának igazgatója. Ugyan előtte is már létezett ujjábécé a japán nyelvre, de az nem volt sikeres.

- szótagokat jelöl









参考文献

『例解小学 国語辞典』小学館

『世界文字辞典』

『日本語学研究事典』明治書院

『Yahoo 百科辞典』

2010年4月8日木曜日

A kambun kun olvasata 漢文訓読


Mivel a kínai nyelv szórendje és szerkezete eltér a japán (és koreai stb) nyelvtől, így a klasszikus kínai szövegek (= kambun 漢文) japán nyelven történő kiolvasásakor (tkp fordításakor) különböző mellékjeleket alkalmaznak a szórend jelölésére. Az igevégződéseket, partikulákat katakanával jelölik (okurigana 送り仮名 ).
Japánban ez az olvasási mód már a Nara-korszakban létezett; a kambun japán olvasatának nyelvtana sok tekintetben eltér a klasszikus japán nyelvtantól, és emellett sajátos kifejezések is megfigyelhetőek benne.

白文 hakubun:az eredeti, mellékjelek nélküli kínai szöveg

返り点 kaeriten:az olvasás sorrendjét jelző mellékjelek  ㆑㆒㆓㆔㆖㆗㆘㆙㆚㆛

訓点 kunten: a mellékjelek és az okurigana összefoglaló elnevezése

書き下し kakikudasi: a japán szórendnek megfelelőn átírt szöveg



Pl

az eredeti kínai szöveg 白文:










mellékjelekkel kiegészítve 訓点付き漢文:



Itt a kandzsi számok a szórendet, a katakana pedig a végződést és a partikulát jelöli.









japánul leírva 書き下し:














Csak érdekességképpen, az Edo korszaktól a Meidzsi korszak elejéig holland és angol szövegeket is fordítottak ezzel a módszerrel (蘭化亭式翻訳法):

如何㆓  渡ツヤ   你㆒
hoe    vaart      gy?


☆                  ☆              ☆

A kínai források, illetve a fennmaradt ujgur kéziratok alapján tudjuk, hogy a történeti ujgurok is hasonló módszerrel olvasták a klasszikus kínai szövegeket:

《文字亦同華夏、兼用胡書。有毛詩・論語・孝経、置學官弟子以相教授。雖習讀之、而皆爲胡語》 北史・高昌傳

Az ujgur szövegekben a következő mellékjelek láthatók:
törlés: ○  ト
beszúrás:+
szórend megváltoztatása:㆑

A kitajok is alkalmazták a kun olvasatot, Hong Mai (洪邁) megemlíti, hogy a kitaj gyerekek, amikor először olvasnak kínai szöveget, a "vulgáris nyelv" (=kitaj nyelv?) szórendjének megfelelően olvassák ki a kínai írásjegyeket.(契丹誦詩)

Arra is van példa, hogy vegyes, kínai-kitaj nyelven írtak verset, amiben a kitaj szavakat is hanzival jelölték.
(a kitaj szavak félkövérrel kiemeltek)

夜宴設邏拝洗 両朝厥荷情感

微臣雅魯若統 聖寿鉄擺可忒 

(中山詩話)

参考文献

Ishizuka Harumichi: "Altaistic devices for reading chinese texts"Altaic Religious Beliefs and Practices.1990

『理解しやすい漢文』 文英堂

北澤絃一著『イメトレ まる覚え 漢文句形・単語』 中経出版 2008年

『国語学研究辞典』

Pröhle Vilmos: "A japáni nemzeti irodalom kistükre". 1937

金文京著『漢文と東アジア』 岩波新書 2010年

2010年4月1日木曜日

子子子子子子子子子子子子


子子子子子子子子子子子子

A fenti rejtvényt Szaga császár (嵯峨天皇, uralkodott 809-823 között)adta fel Ono-no-Takamurának (小野篁), aki ezt végül sikeresen elolvasta.
Ez a feladvány a 子 kandzsi háromféle olvasatát felhasználva - ko/si/ne- a "neko /no/ ko /wa/ koneko, sisi /no/ ko /wa/ kodzsisi"猫の子は子猫、獅子の子は子獅子 (a macska kölyke a kismacska, az oroszlán kölyke a kisoroszlán) mondatot adja ki.

子子 neko
子  ko
子子子koneko
子子 sisi
子子子kodzsisi

Mindez az Udzsi súi monogatari (宇治拾遺物語) 49. fejezetében olvasható.




参考文献


学研『漢字源』
三輪杉根註釈,三木五百枝刪補『宇治拾遺物語註釈』誠之堂 1904年
小野篁八十嶋かげ. 巻之1-8 / 是水叟菊亮 著述