2011年10月18日火曜日

Új japán nyelvkönyv- Dekiru /できる ・ 洪牙利語母語話者向けの新しい日本語教材

Nemrég  " できる1 / Dekiru 1" címmel új japán nyelvkönyv jelent meg, amit a Japán Alapítvány és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága állított össze.
A könyv kezdő és középhaladó szinten tanítja a japán nyelvet. Összesen 24 leckéből áll, minden lecke egy-egy témát dolgoz fel, úgymint iskola, vásárlás, levélírás, kórház, egyetemi élet stb.  Az egyes leckék felépítése a következő:
- Japánnal kapcsolatos kvízkérdés
- párbeszédek, szövegek
-feladatok
- "önálló munka" , pl utánanézni a japán ünnepeknek
- Japánban élt magyarok, vagy Magyarországon élt japánok beszámolói, tapasztalatai

Minden negyedik lecke után a japán kultúrát bemutató oldalpár található. Öt témával foglalkozik, ezek sorrendben a következők:
-Földrajz és éghajlat
-A japán nyelv és írás története
-Vallás
-Fesztiválok, ünnepek
-Iskola

A nyelvtani magyarázatok a könyv vége felé kaptak helyet, összesen 37 oldalon. Ezt követi egy 9 oldalas függelék,  amik a számokat, rokonsági elnevezéseket, az igeragozási táblázatot  stb tartalmazzák.  Az egyes leckékhez tartozó szavak és a két CD egy külön füzetben találhatóak.

A könyv az első két leckében latin betűs átírást is használ, ami a hepburn rendszeren alapul. A hosszú magánhangzókat a betű fölé tett vízszintes vonallal jelölik (āīūēō).
A magyaros átírással csak a könyv elején, a hepburn magyarázataként lehet találkozni...
Ami a kandzsikat illeti, összesen 154 fordul elő, az 5.-16. leckéknél furiganával, de a 17. lecke után az első ötven kandzsi furiganátlan.

A könyvben rengeteg színes ábra, fénykép található, amik között találni japán hirdetéseket,  bankjegyeket, japán diákigazolványt is, de a japán nyelvről és írásról szóló részben régi japán kéziratok és nyomtatott könyvek  1-1 oldala is látható (法華義疏・八つの夜・節用集・伊勢物語).
(a fényképek elkészítésében e blog írója is részt vett :)  )

2011年10月9日日曜日

A hangŭl napja 한글날





Ma van Dél-Koreában a Hangŭl napja ( 한글날), ami a Hunmin csongum 훈민정음  közzétételének emléknapja―1444-ben ebben a füzetben mutatták be a koreai ábécét. 


Hunmin csongum /   訓民正音 / 훈민정음:





A képek forrása: 이 정호 "해설 역주 훈민정음 " 한국도서관 학연구회 1972

2011年10月4日火曜日

Ajánlott könyvek 漢字(音)/szótár/kínai nyelvtörténet témában

Az alábbiakban felsorolok néhány könyvcímet 漢字(音)/szótár/kínai nyelvtörténet  témában, amik hasznosak lehetnek, ha valaki ilyesmivel akar foglalkozni. Ezeket egy tanárom ajánlotta, de mivel engem jelenleg más dolgok foglalkoztatnak, (még)  nem olvastam őket.  Ha esetleg valaki olvasta valamelyiket, szívesen meghallgatnám a véleményét. Kandzsiszótárból a  全訳漢辞海 ajánlott, ez a 漢文 tanuláshoz is hasznos lehet.




大島正二 『中国語の歴史―ことばの変遷・探究の歩み』 あじあブックス 2011年

大島正二 『「辞書」の発明―中国言語学史入門』 三省堂 1997年

頼惟勤著 水谷誠編集『中国古典を読むために』大修館書店 1996年
 
『頼 惟勤著作集 (1)中国音韻論集』

京都大学人文科学研究所附属漢字情報研究センター『漢籍はおもしろい』研文出版 2008年

(Karlgren ) 高本漢 著『中国音韻学研究』商務印書館 2003年

郭錫良 編著『漢字古音手冊』商务印书馆

丁聲樹編録 『古今字音対照手冊』

朱徳煕著『文法のはなし』 光生館 1986年

阿辻哲次著『漢字学-説文解字の世界』東海大学出版会 1985年

河野六郎著『朝鮮漢字音の研究』1968年

 『日本語の歴史〈別巻〉言語史研究入門』 平凡社ライブラリー

2011年10月1日土曜日

Aicsi 愛知

Augusztus végén Aicsi prefektúrába költöztem, így kíváncsiságból utánanéztem néhány helyi földrajzi névnek.

1. Aicsi  愛知  . Eredetileg Ajucsi, a Nihonsokiban 吾湯市, 年魚市  írásmódban látható  (a Manjósúban Ajudzsi 年魚道 ) . Mivel a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az Ajucsi korabeli kiejtése Ajuti lehetett. Az Ajuti etimológiája még nem tisztázott, egyes vélemények szerint a jelentése "szerencsét hozó szél", mások szerint "a hely, ahol sok a forrás".
Az "Aicsi"  olvasatra a 10. századból van példa:
二十巻本和名抄〔934頃〕五「尾張国 〈略〉愛智〈阿伊知〉」

Siga prefektúrában 滋賀県 is van 愛知  helynév, azonban ennek az olvasata "Ecsi".

2.Nagoja 名古屋. Korábbi írásmódjai 那古野, 名護屋, 浪越 stb. Nagoja másik neve : Hósza 蓬左.
A Nagoja név eredetére is számos elképzelés van, pl "kellemes éghajlatú hely" , "halászfalu" (魚子屋), "csendes öböl", "sík terület" stb.

3.Kaszugai 春日井.  Eredetileg  Kaszugabe volt, a 10. századi 二十巻本和名抄-ban is ebben a formában szerepel (春部 加須我倍).  Kaszugai-nak a Kamakura-Muromacsi kor óta hívják.


A mellékelt képen Nagoja jelképe,  egy sacsihoko (鯱) látható, ami egy tigrisfejű, tüskés hátú képzeletbeli hal.  Úgy képzelték, hogy tengerben élő állatként megelőzi a tűzvészt, így gyakran díszítették vele az épületeket.


参考文献

『日本歴史地名大系』
『日本国語大辞典』
『角川日本地名大辞典』
木村・牧山共著『日本十大都市名・由来と史的背景』