2012年3月22日木曜日

Az iroha-uta egy korai magyar fordítása いろは歌の古いハンガリー語訳

Az iroha-uta magyar fordítása 1875-ből (!):

...Min­den gyermeknek legelőször is az Irovát kell Japánban megtanulnia, épen ugy, mint nálunk az ABC-t. Az Irova négy sorból áll s nem magán- és mássalhangzókat foglal magában, hanem a japáni nyelv alaphangzóit, melyeknek száma 48-ra tehető s egy kis költeményt képez­nek, melynek kezdő szava Irova; innen kapta nevét is. A kis költemény értelme magyarul körülbelől ez:

„A szin és élet múlékonyak.
 De mi is lehetne ezen a világon állandó ?
 A mai nap a semminek mély örvényében enyészett el.
 Egy álom töredékeny képe volt az;
legcseké­lyebb nyugtalanságot sem okozhat nekünk."
...
Japán hajdan és most. IV.
Vasárnapi Ujság - 22. évfolyam, 38-dik szám, 1875. szeptember 19.

2012年3月15日木曜日

Riksa 俥

A riksát 1869-ben találták fel Japánban, maga a rik(i)sa 力車 szó a japán dzsinrikisa  人力車 rövidítése, de a következő nevekkel is illették:

人力車dzsinrikiguruma
人力 dzsinriki
人車 dzsinsa
腕車 vansa
車  kuruma

Ha a kuruma szó a riksára utal, akkor a 俥 kokudzsival is írhatják, ami az ember 人 és a kocsi 車 összevonása - ehhez hasonlóan a lovaskocsi 馬 és 車 kandzsijait is összevonhatták. Lásd oldalt a képet.

Japán-angol szótárban először talán Hepburn szótárának (和英語林集成) második kiadásában (1872) jelenik meg:
jin-riki-sha, ジンリキシャ. 人力車. n. A small two wheeled cart drawn by a man.


*A riksahúzó japánul nem riksakuli, hanem kurumaja 車屋, safu 車・俥夫 vagy kurumahiki 車引・車力. A kuli eredetileg tamil (?) szó, amit a 苦力 kandzsikkal írnak.
Hepburn szótárának angol-japán része szerint a kuli szó japán megfelelője a következő:
 coolie, n. Ninsoku, karuko, shigoto-shi.  (人足・軽籠・仕事師)


参考文献

『日本国語大辞典』デジタル版
石井研堂著 『明治事物起原』ちくま学芸文庫
『日本大百科全書(ニッポニカ)』

2012年3月10日土曜日

Nindzsa írás 2. 忍者文字 其弐

Nemrég találtam még egy nindzsa írást, ami a 万川集海 (ばんせんしゅうかい) c. edo-kori nindzsucu 忍術 könyv 5. kötetéből származik (巻第五).



Ez a nindzsa írás 49 jelből  áll, amelyek a fa (木), tűz (火), föld (土), fém (金), víz (水), ember (人), test (身) "gyökök" (?) és a kék (青), sárga (黄), piros (赤), fehér (白), fekete (黒), lila (紫), szín (色) kandzsik (?) kombinációi. A jelek nagy részét megtalálni a kandzsik és a kokudzsik között is- lehet, hogy az egyezés véletlen, de talán nem zárható ki a szándékosság sem, pl hogy félrevezessék az ellenséget. Néhány kandzsi / kokudzsi, ami alakra megegyezik a nindzsa írással:

hake (kokudzsi)


横 joko / ó,kó/
錆 szabi(ru) /szei, só, szó
栬 momidzsi  /szei, szai /
焃 kaku,kjaku
stb

Mint a fenti képen is látható, nem derül ki az egyes jelek kiejtése, de a netes forrásom ( うみほたる)  山口正之(1963) 『忍者の生活』 c. könyvére hivatkozva az alábbi olvasatot adja meg:



☆ Ezt a nindzsa írást Sirato Szampei(白土三平) is felhasználta Isimicu (イシミツ) c. mangájában.


参考文献・ Forrás:

  『万川集海』

 http://d.hatena.ne.jp/Umihotaru/20111216/1324033352

『漢字源』

Betűkészlet:  不死川


Kapcsolódó blogbejegyzés:  rizs-titkosírás (五色米).

2012年3月9日金曜日

Nagy számok a japánban 大数

京 kei  10¹⁶


垓 gai  10²⁰


 dzso 10²⁴



穣 dzsó 10²⁸


溝 kó  10³²


澗 kan 10³⁶


正 szei 10⁴⁰


載 szai 10⁴⁴


極 goku 10⁴⁸


恒河沙 gógasa 10⁵²


阿僧祇 aszógi  10⁵⁶ ← szanszkrit asaṃkhya, vö mongol: asanggi ᠠᠰᠠᠩᠭᠢ


那由他 najuta  10⁶⁰ ← szanszkrit nayuta, vö mongol: nayud ᠨᠠᠶᠦᠳ


不可思議 fukasigi 10⁶⁴


無量大数 murjótaiszú 10⁶⁸






(Kapcsolódó bejegyzés:  Nagy számok a mandzsuban)

参考文献/forrás

『デジタル大辞泉』
Lessing: Mongolian-English Dictionary. Bloomington, 1995

2012年3月4日日曜日

A holland és a japán nyelv 蘭語と日本語

A sors úgy hozta nemrég, hogy holland-japán szótárra volt szükségem.
Naívan azt gondoltam, hogy ha a  könyvesboltokban találni portugál meg olasz szótárakat, hollandnak is kell lennie. Nos, nem volt – legalábbis a helyi könyvesboltokban, úgyhogy maradt az Amazon. Ahhoz képest, hogy az Edo korban milyen gazdag hagyományai voltak a holland nyelv tanulásának illetve a holland orvosi stb könyvek tanulmányozásának, jelenleg csak egyetlenegy modern holland-japán szótár létezik, de az is egy holland-angol szótár japán fordítása, úgy, hogy az angolt is benne hagyták. A szótár végén egy kis nyelvtörténet és holland nyelvtani vázlat is található, de mivel a japán nyelvben sok a holland eredetű – katakanásított vagy kandzsizált - szó, ezért a szótárrészben egyes szavaknál feltüntetik annak japánra való fordításának  történetét is. Az sajnos nem derült ki számomra, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik szóhoz írnak magyarázatot.
  A japán egynyelvű szótárt (日国) és a fenti holland –japán szótárt lapozgatva az volt a benyomásom, hogy egy holland szó háromféleképpen kerülhetett a japán nyelvbe. (onnan meg pl a koreaiba)

1. A holland szót lefordítva veszik át:

aders → 血脈→静血脈→静脈 > koreai: 정맥, kínai:jìngmài, vietnámi: tnh mch


blindedarm → 盲目腸→盲腸 > koreai: 맹장, kínai: mángcháng, vietnámi: manh trường


trommelvlies → 鼓膜 > koreai:고막, kínai: gǔmó, vietnámi: c mc


2. A holland szót lefordítás nélkül veszik át:

retort → レトルト(列篤爾多)  > koreai: 레토르토

blik → ブリキ (錻力)

ransel  → ランドセル  > koreai: 란도셀

3. A holland szót először átveszik, később lefordítják –előfordul, hogy kínai szóval fordítják le:

volksplanting →ホルコプランティギ→人民蕃育の術・種を植る stb→ 植民 > koreai: 식민, kínai: zhímín, vietnámi: thc dân



elektriciteit → エレキテル(越歴的兒)・エレキ(越列機)・ゑれきてりせいりてい stb → kínai 電気 (diànqì, koreai: 전기, vietnámi: đin khí)

chemie → セーミカ(舎密加)・せいみ(舎密)→ kínai 化学 (huàxué, koreai: 화학, vietnámi:hóa hc)

klier → キリイル(機里爾) → 濾胞 stb→ 腺. Ez valójában egy kokudzsi 国字, amit Udagava Gensin 宇田川玄真 alkotott meg, de később a koreaiba (선) , a kínaiba (xiàn)  és a vietnámiba (

duyến) is átkerült.


Az egyéb jövevényszavakról lásd  Judit bejegyzését.

2012年3月1日木曜日

Tavaszi szél-春風

Tavalyelőtt tettem fel a blogra a Tavaszi szél Imaoka-féle japán fordítását, de nemrég egy másik fordítással is találkoztam:

Ford. Nakamura Takao





Mátrai képek Hungarian Chorus Album, 1995