2012年6月26日火曜日

Tájfun 2. 颱風 其弐


Az előző  bejegyzés második felében a tájfun jelentésű kandzsiról szedtem össze némi infót, ami röviden összefoglalva a következő:

- a  颱 edo kori japán szövegekben is előfordul :

◆ 風颱: はやて (名物六帖巻一天文箋, 1714) 

◆ 颱: あかしま (椿説弓張月, 1807-11)

- Simmura Izuru cikke  alapján  (sajnos csak a rövid összefoglalást ismerem) a 颱  a 17. századig követhető vissza. 

Tegnap megnéztem Morohasi nagyszótárát 諸橋轍次著『大漢和辞典』巻12、348頁)is, amiben szintén  17. századi példák olvashatók:





Sirakava Sizuka „Dzsicú” (字通) c. szótára szerint azonban a   megtalálható a Ruidzsu mjógisó  (類聚名義抄,heian kor vége)   és az Onkun hendate  (音訓篇立, muromacsi kor vége)  c. szótárakban is – utóbbi esetében azonban kérdésesnek tartja, hogy a jelentése tájfun lenne (わが国の〔立〕にその字がみえているが、なお颱風の意であるかどうか疑わしい。):

1. Ruidzsu mjógisó: 颱 スズシキカゼ
 
2. Onkun hendate:  颱 ウゴカス・シヅカ・ヒルガヘル


Leellenőriztem a fent említett szótárakat :

1.    Ruidzsu mjógisó  (類聚名義抄・第一巻、僧下 五五 / 1255頁 正宗敦夫 編纂校訂 ㍼29)


 Látható, hogy ez nem a - inkább a 䫿 jelváltozatának tűnik, mely írásjegy jelentése a Kangxi szerint "hűvös szél" : 《廣韻》凉風。《集韻》淸風謂䫿

2.    Onkun hendate  (音訓篇立、地下 第二十九 風篇・第六冊 一八オ /523頁)



Ez viszont alakra tényleg megegyezik a  颱-vel, bár a megadott jelentés elég távolinak tűnik.   Talán érdemes lenne utánanézni, hogy milyen anyagok alapján állították össze az Onkun hendatét.

2012年6月19日火曜日

Tájfun 颱風

Itt az aktuális tájfun a nyakunkon, úgyhogy ennek apropójából kicsit szótárazgattam, hogy a tájfun japán megfelelője, a taifú (台風・颱風) vajon mióta használatos- a régi japán nyelvben a novaki/novake (野分)szóval illették a dolgot.
Első lépésben a japán nyelv nagyszótárát (日本国語大辞典) néztem meg, ahol mind a taifún (タイフーン), mind a taifú (台風・颱風) megtalálható volt. Mindkét esetben 20. századi példákat ad a szótár, de a taifú esetében hivatkozik Medhurst angol-kínai szótárára (1847-1848), és a tang-kori (?) 投荒雑録-ra is.
 
 A továbbiakban időrendi sorrendben sorolom fel  az elsősorban japán könyvekben, szótárakban kapott találatokat a 大風、颱風 írásjegyekre:


Guanzi (管子), ? 

七臣七主「大水漂州流邑、大風漂屋折樹」


Soku nihongi (続日本紀), 797

大宝元年〔701〕八月甲寅  「播磨、淡路、紀伊三国言。大風潮漲、田園損傷」


Vamjósó (十巻本和名抄), 934 körül

一「大風 漢書云大風吹兮雲飛揚〈大風世間云 於保加世〉」


Heike (天草本平家), 1592

二・一〇「パット タッタ ハヲトガ taifŭ (タイフウ) ヤ イカヅチ ナドノ ヤウニ キコエタレバ」


 Kangxi (康煕字典), 1716

颶  《韻會》 海中大風。 



Sogen (書言), 1717


 頽風 (novaki)

 
Medhurst, „English and Chinese dictionary”(1847-48)

 Typhoon 太風 t’haé fung, 狂風 kwâng fung, 暴風 paóu fung, 颶風 keú fung, 嶺表 ling peaòu, 四方之風 szé fang che fung, 颶母 keu moò, 䬓䬔 gan yu

Hurricane  颶風 keu fung, tuy, 太風tá fung、 暴風 pŏ fung,猝風 tsuy fung, 狂風 kwâng fung


Hepburn 和英語林集成  (1867)

tai-fū  大風 (ō kaze) n. A typhoon, hurricane, tempest



A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a taifú /大風 (太風)  szó régóta megvan a kínai és a japán nyelvben, mégha nem is mindig ugyanazt értették alatta, mint ma. A kérdés az, hogy vajon a 颱風  írásmód mióta létezik?  A 颱, amit ma a 台-val helyettesítenek, nincs meg a Kangxi-szótárban (康煕字典). A Sirukava Sizuka által szerkesztett  字通 szerint ez  a kandzsi viszont megtalálható  japán részről a következő jelentésekben:

〔名義抄〕 スズシキカゼ  "hűvös szél"

〔篇立〕  ウゴカス・シヅカ・ヒルガヘル  "mozgat", "csendes", "felfordul, megfordul"

A  漢字源 c. szótár a 颱-nál megjegyzi, hogy a fujiani  大風 szót a nyugati nyelvek  typhoon alakban vették  át, majd ez a szó került vissza az ázsiai nyelvekbe, immáron 颱風  írásmóddal.

Ha valaki tud valamit erről a 颱風-ról, kérem ne tartsa magában :)  宜しく~ m(__)m


※ Kiegészítés:

 A 颱  kandzsiját megtaláltam a késő edo-kori 椿説弓張月 c. könyvben is, あかしま olvasattal, ami az  あかしまかぜ (暴風) szó rövidülése és viharos szelet jelent: 

 それ大風烈しきを颶(はやて)といふ。 又甚だしきを(あかしま)と稱ふ。 (324. oldal )


※※ Kiegészítés 2.:

A Japán Meteorológiai Társaság (日本気象学会) 天気 c. kiadványának egy régi számában olvasható Sinmura Izuru (新村出) 台風小記 c. cikkének rövid összefoglalása. Ez alapján a 颱 a következő forrásokban követhető nyomon:

1684 福建通志 巻56

1705 香祖筆記 (王漁洋)

1708 指南広義 (程順則)

1714 名物六帖巻一天文箋 (伊藤東涯)
    Ebben a 風颱 はやて olvasatban látható.

1721 中山伝信録 (徐葆光)


1789 無人島談話(曾占春)

 Ezek közül egyelőre csak a 中山伝信録–t tudtam leellenőrizni, de abban valóban megtalálható a 颱:
 「清明後地氣自南而北則南風爲常霜降後地氣自北而南則北風爲常若反其常則颶將作風大而烈者爲颶又甚者爲・・・」 (45.oldal)





参考文献

『日本国語大辞典』 デジタル版
『字通』 デジタル版
Hepburn 『和英語林集成
Medhurst 『English and Chinese dictionary』 1-2
『改訂第四版 漢字源』
康煕字典

2012年6月17日日曜日

Madarak 鳥鶏禽隹酉

A japán nyelvben nem csak az a szép, hogy egy kandzsinak több olvasata is lehet, hanem a fordítottja is- azaz több kandzsinak is ugyanaz lehet a kun olvasata, ám az írásjegyek jelentésében lehetnek (árnyalatnyi) eltérések.. Utóbbi esetre példa  a とる ( 撮・取・採・捕・執) vagy  a とり (鳥・禽・酉・隹・鶏).
Az alábbiakban a とり-ról ejtenék pár szót:

鳥 
A madarak általános elnevezése.  A kandzsi eredetileg képjel, egy madarat ábrázol.



Baromfi, csirke(hús).  A 鶏   általánosabb olvasata a にわとり;  a régi japán nyelvben olvashatták かけ-nak is (hangutánzó szó?) .


"Kakas", a  tizedik a kínai zodiákusban. Az írásjegy eredetileg egy keskeny szájú borospalackot ábrázol. Gyökként megtalálható pl a 酒 szake, 酔 részeg, 酢 ecet  kandzsikban.



A madarak általános elnevezése, de az írásjegy egyéb jelentései:  fogságba ejtett madár / vadállat; elfog; fogoly.  A kandzsi a 禸 gyök alá tartozik, amely egy  vadállat  hátsó lábának és farkának a képjele.  Az írásjegy megtalálható a következő összetételekben is:

家禽      かきん: baromfi

渉禽類 しょうきんるい:gázlómadarak (rend)

猛禽類 もうきんるい: ragadozó madarak

禽竜       きんりゅう:  Iguanadon

stb


 
Eredetileg képjel, egy rövid farkú madarat ábrázol. Gyökként megtalálható a 雀 veréb, 雛 fióka/csibe,  集 összegyűlik/összegyűjt,  雙 pár  stb  írásjegyekben. 

                ※               ※                 ※

Úgy tűnik, hogy a   とり (ójapán: to²ri)  szó etimológiája sincs még tisztázva, többek között magyarázzák az ainu csir チㇼ, vagy a koreai talk 닭  szóból is.



参考文献

『日本国語大辞典』
『改訂第四版 漢字源』

2012年6月8日金曜日

Nyár  夏は夜。月のころはさらなり・・・


Beköszöntött a nyár (néha túlságosan is),  így az alábbiakban következzék néhány etimológia, a teljesség igénye nélkül.


1.   夏・ 夓:

- A 夏  eredeti jelentése:  nagy álarcban (魌頭) táncoló ember. A "nyár" eredeti írásjegye a 昰  volt, amiből a felső rész (日) jelentése "nap", az alsó részé  (疋) pedig tűz vagy forróság.         /角川大字源ゟ/


-  A 夏  eredeti jelentése:  fejfedőt? maszkot? (=  舞冠) viselő ember táncol.  "Nyár" jelentésben a  Tavasz és Ősz (春秋) korszak óta használatos.
    A Shuowen jiezi  (説文解字)  magyarázata szerint  a 頁 fej, 臼 két kéz,  夊 két láb elemekből áll:  「中國之人也。从夊从頁从。臼,兩手;夊,兩足也。」   /字通ゟ/



2.  なつ nacu (ójapán: natu 奈都) :

A szó eredetével kapcsolatban számos elképzelés van:

- a koreai nyë'lïm (여름 ・녀름) szóból


- a "forró", "meleg" jelentésű  acu szóból (熱・暑・温)

- a  熱 sino-japán olvasatából (necu)

- a na-atu összetételéből,  amelyből a na egy prefixum, az atu pedig  az udaru (煮 megfő, tikkasztó /hőség/), iteru (凍 megfagy) szavakkal van kapcsolatban.

stb




Forrás・参考文献:

『朝鮮語大辞典』角川書店、㍼61年
前田富 監修『日本語源大辞典』小学館、2005年
『角川大字源』1992年
『字通』 平凡社、1996年

2012年6月1日金曜日

Érdekes japán nevek  面白い人名

東西庵南北 Tózaian Namboku (?-1827)

千万多 Csimata

天国 Amakuni (?-?)

仏海  Bukkai (1828-1903)

鬼頭 Kitó (családnév)

山東京山 Szantó Kjózan (1769-1858)

韓国広足 Karakuni-no-Hirotari (?-?)

長江 Nagae  (családnév)
 
卍山道白 Manzan Dóhaku (1636-1715)

万里小路  Madenokódzsi   (családnév)

大倭五百足 Jamato-no-Iotari (?-?)

新漢人日文  Imakinoajahito Nicsimon  (?-653)

清朝  Kijotomo   

多少  Tasó (?-?)

孔子  Josiko

釈迦  Saka  (?-?)

国家 Kuniie (?-?)

一一  Kazuicsi

不死男 Fudzsio



 Forrás: 日本人名大辞典