2013年2月25日月曜日

Japán nyelvoktatás Európában - a kezdetek 欧羅巴に於ける日本語教育の歴史―年号

Nézegettem ma egy-két régi füzetemet, amelyekben találtam néhány feljegyzést az európai  japán nyelvoktatás történetéről.  Az évszámok leginkább 寺川喜四男 kb 50 évvel ezelőtti könyvén alapulnak, és itt-ott elég gyanúsak, de ahol tudtam, leellenőriztem az érintett egyetemek stb honlapján. Ha esetleg találtok még néhány anomáliát, kérlek szóljatok! ゆたしくうにげーさびら



1. A keresztény hittérítők tevékenysége:

- japán nyelvoktatás

-szótárak, nyelvtanok összeállítása:



Racuyoxu     1598
Vocabulario  da Lingoa  de Iapam  1603-1604
Arte da Lingoa de Iapam     1604-1608
Arte Breve da Lingoa Iapoa  1620



2. Az oroszországi japán nyelvoktatás kezdete:

- japán hajótöröttek japán nyelvtanárként való alkalmazása a 18. század elejétől:

1705.  Dembei, orosz nevén  Гавриил japán nyelvet tanít Péterváron.

1736. Japán nyelviskola nyílik Péterváron, ahol két hajótörött,  Gonza (Дамиан Поморцев) és Szóza (Козьма Шульц) lett tanárnak kinevezve.

 


3. A japán nyelvoktatás kezdete a XIX. században + magyar vonatkozások:


*1849. Bettelheim Bernát (伯徳令) rjúkjúi nyelvtana (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese Grammar)

*1851. Bettelheim rjúkjúi szótára (English-Loochooan Dictionary)
 
1855. Hollandia, Leiden.

1868. Párizs

1869. Bécsi Egyetem

1871.  Nápoly, Istituto Universitario Orientale di Napoli

*1883. Szemere Attila (世明礼) Jokohamában belekezd egy japán nyelvtan írásába: ”Grammaire japonaise  日本文法書”. 

1887. Berlin, Seminar für Orientialische Sprachen

*1890?  August Seidel japán nyelvkönyvét Pesten is kiadják: "Praktische Grammatik der Japanischen Sprache"  Wien, Pest, Leipzig.

1895. Ferenc József Tudományegyetem, Bálint Gábor,  majd Pröhle Vilmos nyelvórái.

/ *1905  Akantisz Győző Japán Nyelvmestere - ez az első magyar nyelven íródott japán nyelvtan és társalgás. /


Felhasznált források:

杉本つとむ著『西洋人の日本語発見』 講談社学術文庫 2008年 
寺川喜四男著『全ヨーロッパにおける日本語教育の歴史と現況 上巻』1964年
 Vladislav Nikanorovich GOREGLIAD : 鎖国時代のロシアにおける日本水夫たち(Japan Sailors in Russia in Edo Period) 
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. 2010. ad lib

2013年2月6日水曜日

地震 (なゐ) Földrengés

Az idei év első - legalábbis itt nálunk - földrengésének apropójából kicsit utánanéztem a földrengés japán megfelelőinek.
A mai japán köznyelvben a "dzsisin"  (地震; putonghua: dìzhèn, sino-koreai: 지진) szó használatos, ami kínai eredetűnek tűnik, és a Japán Nyelv Nagyszótára (日国) a 8-9. századból hozza az első példákat*.
Az eredeti japán kifejezés a na(w)i, illetve a na(w)ifuru, amire szintén a 8. századtól találni  példákat**, és a szótár szerint ma már csak nyelvjárásokban maradt fenn.  A Linguistic Atlas of Japan (日本言語地図) szerint az ország nagy részén a dzsisin és változatai használatosak (risin, zisinbiki), míg a nai-ból származó szavak (nae, nai, nei, nee, nii, niin stb)  leginkább délen találhatók meg, illetve minimális mértékben északon is.


A Lingusitic Atlas of Japan térképe itt megtekinthető ; a térképhez tartozó magyarázat a 34. oldalon olvasható.




*
正倉院文書‐天平六年〔734〕四月一六日・出雲国計会帳(寧楽遺文)「移太政官下符壱道〈地震状〉」

文徳実録‐嘉祥三年〔850〕八月辛未「地震。従西北来。〓雉皆驚」

**
書紀〔720〕武烈即位前・歌謡「臣(おみ)の子の八符(やふ)の柴垣 下とよみ 那為(ナヰ)が揺(よ)り来ば 破(や)れむ柴垣」

書紀〔720〕推古七年四月(岩崎本訓)「地動(ナヰフリ)て 舎屋(やかす)悉に破(こほ)れぬ」




Források:

『日本国語大辞典』

『日本言語地図』

Kép forrása: 『和漢三才図絵

2013年2月1日金曜日

Az életkorok alternatív elnevezései 年齡の異称

顔本-on  talán egy hete adtam fel találós kérdésként életkor-elnevezéseket - most következzen egy annál részletesebb lista:


志学 (しがく / 지학):       15 éves

弱冠 (じゃっかん / 약관): 20 éves

而立 (じりつ / 이립):       30 éves

不惑 (ふわく / 불혹):      40 éves

知命 (ちめい / 지명):      50 éves

耳順 (じじゅん /이순):     60 éves

還暦 (かんれき / 환력):   61 éves

従心 (じゅうしん /종심 ):  70 éves

古稀 (こき / 고희):         70 éves

喜寿 (きじゅ / 희수):       77 éves

傘寿(さんじゅ /산수):        80 éves

半寿(はんじゅ):                81 éves

米寿(べいじゅ /미수 ):      88 éves

卒寿(そつじゅ / 졸수):       90 éves
  
白寿(はくじゅ / 백수):        99 éves


Magyarázat:

① A  志学, 而立, 不惑, 知命, 耳順, 従心 elnevezések a Beszélgetések és mondásokból (論語) származnak:

"A mester mondotta: "Amikor tizenöt éves voltam, a tanulás foglalt el (=志学), amikor harminc, már szilárdan álltam (=而立); amikor negyven, nem tévelyegtem többé (=不惑); amikor ötven, megértettem az Ég parancsát (t'ien ming; = 知命); amikor hatvan, fülem kifinomodott (耳順); és amikor hetven lettem, már követhettem szívem kívánságát(従心), mégsem hágtam át semmi előírást."      (Tőkei Ferenc fordítása)

Az eredeti kínai szöveg:

 子曰、 「吾十有五而志于学。 三十而立。 四十而不惑。 五十而知天命。 六十而耳順。 七十而従心所欲、不踰矩」。 (為政第二)

Japán olvasata:  子曰く、「吾十有五にして学に志す。三十にして立つ。四十にして惑わず。五十にして天命を知る。六十にして耳順ふ。七十にして心の欲する所に従へども、矩を踰えず」と。



②  A 弱冠 a  礼記-ből származik.:  20 éves férfi (), aki már felveheti a guan () nevű kalapot.

③ A 古稀 Du Fu 杜甫 kínai költő egy verséből ered:  人生七十古来稀  "ritka, ha valaki 70 évig él".

④ 還暦:  a 60 évből  (5 elem x 12 állat) álló ciklus újra kezdődik. 

⑤  A többi elnevezés a kandzsik feldarabolásán alapul:

       喜寿: a  喜 írásjegyváltozata a 㐂 , ami úgy néz ki, mintha az írnák le, hogy 七十七.
   傘寿: 八十 
    半寿: 八十一
       米寿: 八十八
       卒寿: a  卒 variánsa a 卆, ami pont a 九十-t adja ki.
       白寿: 百-ból  一 az 99  :)


Forrás:

『理解しやすい漢文』 文英堂、1994年

Konfuciusz: Beszélgetések és mondások

네이버 한자사전