2013年4月22日月曜日

Siratori magyarországi látogatása alkalmából költött tankája 白鳥庫吉の、ハンガリー訪問の際に詠んだ短歌

 Siratori Kurakicsi (白鳥庫吉) 1902 januárjában érkezett Budapestre, amiről beszámolt a Vasárnapi Újság 49. évfolyamának 17. száma is. A cikkben közzétették Siratori versét is, latin betűs átírásban, amihez mellékelték a magyar fordítást is.

A tanka-költemény latin betűkkel:

Tatji wakare
Jkujo henuran!
Harakarano
Juisijenu katare
Haruno jono czuki.


És a magyar fordítása:

Mióta ők elváltak,
Mennyi év telt el!
A testvéreknek
Ősmúltját  te mondd el
Oh hold, a tavaszi éjen!


A latin betűs átírás elég sajátos, a  "tji" nekem holland megoldásnak tűnik, de osztán  ki tudja, hogy honnan vették :)
A negyedik sorban olvasható "juisijenu"  is meglehetősen gyanús, én az "inisieno" (古の) elírására tippelnék,  azonban ez így is nyolc szótagot tesz ki -  a tankának 5-7-5-7-7 szótagú sorokból kell állnia, ezért az alábbi módon javítottam ki a verset:

Tacsivakare       (5)
Ikujo henuran!    (7)
Harakarano        (5)
Inisie katare       (7)
Haruno jono cuki. (7)



立ち別れ

幾世経ぬらむ

同胞の

古語れ

春の夜の月

2013年4月21日日曜日

元太祖 ᠶᠡᠬᠡ ᠶᠤᠸᠠᠨ ᠤᠯᠤᠰ ᠤᠨ ᠲᠠᠶᠢᠽᠦ

Az imént Haenisch "Lehrgang der klassischen chinesischen Schriftsprache" c. könyvét lapozgattam, amiben jó kis olvasmányok találhatók klasszikus kínai nyelven. Az egyik olvasmány mongol témájú volt, úgyhogy be is másolom- kínai szakosoknak remek alkalom a gyakorlásra, de a japán szakosok is megbirkózhatnak a szöveggel, főleg, ha tanultak némi kambunt :)  A személy-és földrajzi nevek megfejtését a szöveg alatt közlöm.

第四十六課  元太祖

元太祖、名特穆津。父曰伊蘇克依。併合諸部。伊蘇克依卒。太祖幼。部衆多歸於族人。太祖乃與之大戰。勝之。諸部悉歸太祖。後日益盛强。乃大會諸部長於鄂諾河源。建九斿白旗。自號曰青吉斯汗。既而平西域。征俄羅斯。滅西夏。版圖日擴。其子諤格徳依繼之。滅金侵宋。命巴圖西征。入俄羅斯。更南。下至日耳曼北部。歐洲大震。至其孫呼必賚改號元。滅宋。是為元世祖。


Nevek: 

特穆津 temujin:  Temüdzsin

伊蘇克依 yisukeyi: Jiszügej

鄂諾 enuo: Onon

青吉斯汗 qingjisi han: Dzsingisz kán

俄羅斯 eluosi: Oroszország  / japán olvasata: オロス・ラッシャ /

西夏 xixia:  Tangut birodalom

諤格徳依 egedeyi: Ögödej

巴圖 batu:  Batu

日耳曼 rierman: Németország / japán olvasata: ゼルマン /

呼必賚 hubilai: Kubiláj

És a félreértések elkerülése végett: a  曰   nem ri, hanem  yue (曰 ≠ 日).

2013年4月9日火曜日

ɜɔɑ゛ᛇ ɑ† (横書き仮名) A vízszintes írásirányú kana

Folytatódik az új japán írásokat bemutató sorozat (a korábbi bejegyzéseket lásd itt: 1 2 3 4 ):  az alábbiakban következő zseniális szótag abc viszonylag új, az 1950-es évek elejéről származik. Eddig azt hittem, hogy ezek a kezdeményezések a 2. vh előtti időszakra jellemzőek, de mindig tanul újat az ember.

Ezt az új írást egy Isihara nevű orvos dolgozta ki, és a 言語生活 c. magazin 1953. augusztusi számában tette közzé.  Az új írás szükségességét a következőképpen  indokolja:

- a kínai írás megtanulása fáradtságos és sok időt vesz igénybe.

- a kana kiválóan alkalmas a japán nyelv lejegyzésére, de ezt eredetileg függőleges irányban írják ecsettel. A vízszintes írásmód, ami nyugati fejlett országokra jellemző, sokkal logikusabb a függőleges írásiránynál, de sajnos a kana erre nem megfelelő .  (ehhez képest a cikkben megemlíti, hogy  a japán egyetemisták gyakran vízszintesen írják a jegyzeteiket- akkor mégis csak lehet a kanát is  vízszintesen írni :) )

- a latin írással remekül lehet vízszintesen írni, de a japán nyelv rögzítésére nem a legjobb, hiszen egy szótagot kettő vagy annál több  betűvel lehet csak lejegyezni.


A nagy ötlet:   egy vízszintesen írható szótagírás.

A karakterek a latin és görög betűkön alapulnak, de Isihara merített más hasonszőrű új szótagírásokból is, mint pl a hinodemodzsi vagy a vabigana.
A zöngés mássalhangzókat, a hosszú magánhangzókat és a speciális szótagokat (促音、拗音) mellékjelekkel jelöli.  Az új szótagírásban vannak kis-és nagybetűk, valamint készült hozzá kézírásos változat is.






Mintaszöveg a "Macska vagyok" c. regényből:








Isihara szerint az új kana írás könnyen írható - olvasható, tetszetős betűkből áll, és felülmúlja a világ összes írásrendszerét  (!).

És most tessék megkapaszkodni:  mindez kb 30 évnyi munka eredménye (!!).



A teljes cikk itt olvasható: 横がき仮名文字の研究 

2013年4月1日月曜日

Dsuang Dszi álma 荘周が夢



................

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én. 

                


A versben szereplő   "Dsuang Dszi", azaz 莊子 (Zhuangzi・そうし vagy そうじ 장자 Trang Tử) taoista filozófus volt a hadakozó fejedelemségek korában.
A lepkés álom eredeti szövege kambun mellékjelekkel (㆑㆒㆓㆖㆘) ellátva a következő:

昔者、莊周夢爲胡蝶。栩栩然胡蝶也。自喩適志與。不周也。俄然覺。則遽遽然周也。不周之夢爲胡蝶與。胡蝶之夢爲周與
周與胡蝶。則必有分矣。此之謂物化
    
 ( 栩 xŭ ; jù )

Meglepően tömör a szöveg, igaz? :)
 
Japán olvasata:


昔者(むかし)、莊周夢に胡蝶と爲(な)る、栩栩(くく)然(ぜん)として胡蝶なり。自喩(じゆ)して適志するか、周なることを知らざるなり。
俄然(がぜん)として覺(さ)むれば、則ち遽遽(きょきょ)然(ぜん)として周なり。
周の夢に胡蝶と爲るか、胡蝶の夢に周と爲るかを知らず。周と胡蝶とは、則ち必ず分(ぶん)あり。此(こ)れ之(これ)を 物化(ぶっか)と謂う。


A fenti történet hatására a lepkét japánul nevezhették  莊子-nak is:

*雑俳・若紫〔1741~44〕「灯を荘子が消て口舌やむ」

*雑俳・柳多留四一〔1808〕「時宗はそふじ祐成あわじ島」




Forrás:

 小林一郎 著 『経書大講. 10 列子下 莊子上』平凡社、昭1315499. oldal  
『日本国語大辞典 JapanKnowledge