2013年5月28日火曜日

Japán társalgás a régi Koreából 司訳院の日本語学習書



A  mai nyelvtöri szeminárium nagyon izgalmas volt, mert egy, a 17. századi Koreában összeállított  japán társalgási könyvet kezdtünk el olvasni.  A társalgás címe 捷解新語(しょうかいしんご/ 첩해신어) , összeállítója pedig  康遇聖 (こうぐうせい / 강우성 ) volt, aki fogolyként került Japánba  Tojotomi hadjáratának 'köszönhetően'.  A foglyok többsége kézműves volt, akik még így is jobb körülmények éltek, mint odahaza Koreában...volt is nagy meglepődés, amikor a háború lezártával a koreaiak hajót küldtek értük- ugyanis nem nagyon akaróztak hazatérni  (笑)
Visszatérve a  捷解新語-ra, ezt   először  1676-ban adták ki  és egészen a 19. századig használatban volt, de természetesen egy-két alkalommal  javítgattak rajta.  A japán szövegnek nem csak a koreai fordítását, de a kiejtését is feltüntették, mégpedig hangŭllal.  Persze ennek megvannak a maga korlátai, nem a legtökéletesebb, viszont érdekes látni, hogy milyen megoldásokkal próbálkoztak.  Az átírás során még a háromszög alakú  z-t ㅿ is elővették, ami abban az időben már nem volt használatos a koreaiban.
Néhány példa ezekre a speciális írásmódokra:

 몬만뎨,   japánul:   mon made もんまて , 

ᄋ고ㅿㅏ라바,  japánul:   gozaraba  御さらは,

ᄆᆃ수  /az ᄆ  az  ᆃ felett van/,  japánul:  mószu (mouszu) 申.

Az órán olvasott szöveg némi japán magyarázattal a végén itt megtekinthető (az előszó kínaiul van, de ez ne tévesszen meg senkit);  a teljes könyv pedig a Komazava Egyetem (駒澤大学) jóvoltából itt nézegethető.

5 件のコメント:

  1. Erről olvastam is valamit, hogy sokszor kifejezetten koreai kézműveseket/mesterembereket raboltak a XV-XVI. századi japán kalózok.

    返信削除
  2. A nemrég kiolvasott Faludi-könyvben (Mit kell tudni a Népi Demokratikus Koreai Köztársaságról?) is írtak az elrabolt koreai kézművesekről. Nagyon érdekes!!!

    返信削除
  3. Úgy rémlik, hogy a koreai hadjárat idején még a rézből készült, mozgatható betűminták (? nem tudom, hogy mi a pontos magyar megfelelője ;活字/활자) is átkerültek Japánba.

    返信削除
  4. Nocsak. Ez végképp nagyon érdekes. Az első mozgatható betűket a kínaiak csinálták agyagból (ha jól emlékszem), utána a koreaiak fémből (hogy milyenből, azt én nem is tudom, mert csak 금속 - fém, ennyi van írva és még mélyebben nem is kutattam ezt ki) és ezek szerint ez ment át Japánba.

    返信削除
  5. Sajnos a távol-keleti nyomdászat történelmét nem nagyon ismerem, de érdekes, hogy Japánban a 17. század közepétől egyre inkább felváltotta a mozgatható betűket a fadúcos nyomtatás (ezt már korábban is ismerték; 정판 / 整版 ). Állítólag ennek oka az volt, hogy a különböző mellékjeleket (訓点 kunten) egyszerűbb volt kifaragni, illetve ha már egyszer kifaragták a szöveget, bármikor lehetett könyvet nyomtatni.

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。