2013年8月22日木曜日

A japán nyelv szomszédai 2. 日本語の隣人たち Ⅱ

Három évvel ezelőtt már írtam a "Japán nyelv szomszédai" c. könyvről, aminek idén megjelent a folytatása - meg is lepődtem,  amikor tegnap megpillantottam a könyvesboltban.
Ezúttal is nyolc, olyan kis nyelvet mutatnak be, amit Japán körül vagy a Japán-szigetsor valamelyik szigetén beszélnek:  「本書は [...] 日本語の周辺で形成されてきた様々な言語にスポットを当てて、文法の独自性や言語そのものの面白さを紹介し、日本語との関係についてより深く考えたいという思いから生まれました。」


A második kötet nyelvei:

- karafuto (szahalini) ainu

- aljutor :Kamcsatka

- ojrát : Kína, Mongólia, Oroszország

- sibe : Kína

- dzongkha :  Bhután

-liszu (傈僳) : Kína, Mianmar, Thaiföld, India

-bunun (布農) : Taivan

-ogaszavarai nyelv (angol-japán kevert nyelv 混合言語)


Az előző kötethez hasonlóan ehhez is jár CD-melléklet.


Mintaoldal (karafuto ainu) :





2013年8月18日日曜日

日本のもう一つの顔  Japán egy másik arca

Ez is Japán: 




























Ráadásként néhány olyan portugál eredetű szó, amit ma is használnak:


botão > botan (ボタン・釦)

capa  >   kappa (カッパ・合羽)

frasco > furaszuko (フラスコ・仏狼壺

gibão >  dzsuban / dzsiban (襦袢)

pão > pan (パン・麺麭)

pão de Castella > kaszutera (カステラ・ 卵糖)

etc.... 


+  egy japán-portugál kétnyelvű oldal a Brazíliába kivándorolt japánokról:
ブラジル移民の100年

Cem anos de imigração japonesa no Brasil

2013年8月11日日曜日

暑熱 Forróság

Az elmúlt hetekben Japán leginkább egy vasöntödéhez hasonlatos, minden nap 37-38 fokok vannak,  és sajnos éjjel sem jobb a helyzet. Maga a Pokol (焦熱地獄).
Az idei nyárra  talán a    kandzsi a  legkifejezőbb......vagy inkább a 焱? :)
De ha jobban belegondolok, a  暑 is elég 'durva': az írásjegy felső része ugye a nap (日), az alsó része  (者) pedig   藤堂明保 szerint   "tűzhelyen lángoló rőzse"  jelentésű (vö. 煮).  


   



japán: あつい

sino-japán:  ショ

sino-koreai: 서

sino-vietnámi: thử

putonghua: shǔ

kantoni:  sy̌




Forrás:

『改訂第四版 漢字源』 学研2008年

2013年8月9日金曜日

Szentélylátogatás 比叡山・延暦寺

Hétfőn  ismét az Ezeréves Fővárosban (千年の都) volt dolgom, és mivel a délutánom szabad volt, a koreai barátommal kitaláltuk, hogy felmegyünk a Kiotó és Ócu határán levő Hiei-hegyre (比叡山) és ellátogatunk az Enrjaku-templomba (延暦寺).
A dolgot abszolút nem készítettük elő, így az elején fogalmunk sem volt, hogy a busz honnan, mikor, mennyiért visz fel minket. Aztán ez is megoldódott, és kb 40 perc buszozás után a templom előtt szálltunk le (a buszról egyébként remek kilátás nyílt a Biva-tóra 琵琶湖). A templom területe hatalmas, nem is tudtuk teljesen bejárni, bár ehhez az időjárásnak is köze volt.. Kezdetben mindig csak akkor esett, amikor valamelyik épületbe mentünk be  - mire elértünk a kijárathoz, már el is állt.  Később már nem volt ilyen szerencsénk, mert valami egészen brutális felhőszakadás kapott el minket, így kénytelenek voltunk vagy félórán át egy templomfolyosó alatt rostokolni. Az élmény hatására  a "vihar" kandzsiját a továbbiakban nem a hegy+ szél 嵐, hanem a hegy+ eső kombinációjával fogom írni :)


Jegyárak:  felnőtt jegy 550 jen,  de a Nemzeti Kincsek Csarnokához (国宝殿) további 450 jent kell fizetni (vagy egyből 1000 jenért megvenni a kombinált jegyet.)
Feljutni többféleképpen is lehet,  mi busszal mentünk, aminek a végállomása a Kiotó pályaudvaron van (京都駅).  Ha jól emlékszem, akkor az 51-es vagy az 57-es buszt kell keresni a C6-os megállónál.



Kína-Korea-Japán:  E három ország buddhistái a Hiei-hegyen összegyűlve a világbékéért és az emberiség harmonikus együttéléséért  imádkoznak.





A sillai (新羅: 신라/しらぎ)  張 保皐 (장보고) emlékköve. 






































उँ   अः ?




ख ह र व अ भै   ?