2015年11月28日土曜日

Sövény Aladár japán versfordításai 国文学の洪訳

Sövény Aladár (1914-1980) japán versfordításai.

Uj idők, 1938 (44. évfolyam, 27-52. szám)

Uj Idők, 1942 (48. évfolyam, 1-26. szám) 577. oldal


Uj Idők, 1944 (50. évfolyam, 1-26. szám) 685. oldal


Új Szó 1958-03-08 / 67. szám, szombat

2015年11月27日金曜日

Report Kasama / リポート笠間



A tókjói székhelyű, leginkább japán irodalommal és nyelvvel foglalkozó kiadványokat jegyző Kaszama Soin 笠間書院 kiadó évente két alkalommal jelenteti meg Report Kasama / リポート笠間 c. magazinját. Ez nemcsak hogy ingyenes, de igény szerint akár el is postázzák, természetesen ezt is a cég kontójára.
  Az én példányom ma érkezett meg, így írnék pár szót  a tartalomról.
Az aktuális, 59. szám központi témája a klasszikus japán irodalmi alkotások modern nyelvi fordítása (古典の現代語訳を考える), amivel kapcsolatban számos írást olvashatunk- számomra pl a 齋藤和英大辞典 puszta léte is újdonság volt, így már megérte a dolog.
   Emellett helyet kapott a magazinban könyvrecenzió*, beszámoló a tudományos konferenciákról / szimpóziumokról, de természetesen a kiadó új könyvei is bemutatásra kerülnek.
   Az újonnan megjelent könyvek közül a ドラマと方言の新しい関係  és a 日本人は日本をどうみてきたか―江戸時代から見る自意識の変遷 tűnik számomra érdekesnek, a cikkek közül pedig a 日本語の歴史的研究 c. írást találtam hasznosnak.

Egy szó, mint száz, a magazint ajánlom mindenkinek, aki érdeklődik a  a japán nyelv és irodalom kutatása iránt.

*A recenzióban a Koreában megjelent, de japánra még le nem fordított 동아시아 해양과 대륙이 맞서다  is terítékre került.

2015年11月10日火曜日

Rámen 拉麺



 Az index egyik blogjánál alakult ki egy beszélgetés a kínai konyháról, ahol is szóba került a rámen, amiről valaki tudni vélte, hogy kínai eredetű, más szerint meg japán, mivelhogy a „kínai ki sem tudja ejteni az r hangot”.

Kicsit szótáraztam, keresgéltem ez ügyben, és a Japán nyelv nagyszótára(日本国語大辞典) szerint már a meidzsi-korban átkerült a kínai 拉麺 [lāmiàn] és 切麺 [qiēmiàn] nevű tésztaétel, amit leginkább a kínai negyedekben fogyasztottak. Ez idő tájt még a シナそば [sina szoba] vagy 南京そば [nankin szoba] néven voltak ismertek.
Ezek a tésztaételek egyre inkább elterjedtek, de a taisó-korban 大正時代 a nagy mennyiségben előállítható 切麺 [qiēmiàn] lett a fő vonulat, és a kínai eredetű ラーメン [rámen]  nevet is ekkortájt kezdték széles körben használni.
A II. vh. után a ラーメン [rámen] és 中華そば [csúka szoba] elnevezéseket egyaránt  használták, de az instant rámen kifejlesztése miatt a rámen név lett az általánosabb.

A rámen szó korai írásos előfordulásaként a 1930-as モダン辞典 / Modern Dictionary-t adja meg a szótár:

【ラーメン】 (食) 支那そば
 
『モダン辞典』弘津堂書房 1930年


 Ami a kandzsis írásmódot illeti, a 日本国語大辞典 a 拉麺 és 柳麺 jelölést, a デジタル大辞泉  pedig a 拉麺 vagy 老麺 variációkat adja meg. A 老麺-t már láttam rámenes cégtábláján, de a 柳麺-nel  még soha nem találkoztam...

A végére pedig jöjjön egy rámen (nankin szoba) recept az 1920-as évekből. Vállalkozó kedvűek el is készíthetik :)

 
村井政善 著『最新実用和洋料理』博文館 1924年

2015年11月1日日曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『京都大学國文學論叢』 34 2015930日 


○ 幸田露伴「鵞鳥」の虚実 (須田 千里)
                 
○ 小島信夫『抱擁家族』の本文形成―「四十代」・「眼」・「返照」(松本 和也)
                
○『蒙求和歌』片仮名本(第二類本)第二種本本文 (阿尾あすか・小山順子・竹島一希・    蔦清行・南谷静香・濵中祐子・森田貴之・山中延之)
               
○『鳳城聯句集』訓注稿(一) (楊 昆鵬)
               

○ 中院通茂講『未来記雨中吟聞書草』解題と翻刻 (大山和哉)

○ 平成二十六年度修士論文要旨

○ 芥川龍之介と卒業論文‘Young Morris'―旧蔵書中のウィリアム・モリス関連書籍を手掛かりに― (澤西 祐典)






『國語國文』849号(通巻973号)

○『酒呑童子』諸本論再考 (安藤秀幸)

○『注好選』巻上所収逸話と類書――『類林』と『琱玉集』を手掛かりに―― (李育娟)

○下学集所収語彙の性格――言辞門――  (高橋久子)




『國語と國文學』 201511月特集号 通巻1104号(第92巻第11号)


特集◆教育と研究


○高校の「教育」から大学の「研究」への連接(畠山俊)

○研究を教育へ ――結びつける授業・常識を覆す授業――(小森潔)

○研究と教育の架橋 ――専門性の行方――(中野貴文)

○高校の国語の授業で古典を教えるということ(久木元滋昌)

○「古典学習」と文法 ――助動詞をめぐる二、三の問題――(依田泰)

○言葉の連続性を意識した国語教育と日本語研究(伊藤博美)

○万葉歌は抒情詩か ――高等学校「国語総合」の『万葉集』――(梶川信行)

○模擬授業の中の万葉集 ――<授業芸>の誕生――(上野誠)

○『源氏物語』「桐壺」冒頭の授業(保戸塚朗)

○生徒の「今」を広げる授業 ――『讃岐典侍日記』に描かれた「死ぬ瞬間」――(大谷杏子)

○和歌文学研究と高等学校における授業実践について ――「俊成自讃歌のこと」を教材とした実践報告(小林俊洋)

○近世文学作品の導入教材としての可能性(千野浩一)

○正岡子規「瓶にさす」歌の鑑賞(中村ともえ)

○文学と教育は不倶戴天の敵 ――中島敦「古譚」研究への補助線――(山本良)

◇国語と国文学総目次





『日本語学』 201511月号 通巻446号 (第3413号)


◆小論文の書き方


○大学初年次における「書くこと」の指導 山下直

○AO入試小論文:近代効率主義に抗して――ヒドゥン・カリキュラムとしての近代効率主義と人材育成――  下城一
 

○社会科学系の小論文の書き方 ――法律学を中心に―― 池田真朗

○理系の小論文――知識を共有するための「書く力」―― 北原和夫
  


【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄

[ことばのことばかり] はんざわかんいち

[漢字を追いかける] 笹原宏之

[対照研究で読み解く日本語の世界] 塩谷亨

[コーパス活用の勘所] 小磯花絵

[列島縦断!日本全国イチオシ方言]大木一夫・岸江信介