2016年12月26日月曜日

A kandzsialkotó pályázat nyertesei  第七回創作漢字コンテストの作品たち

Meglettek a 7. kandzsialkotó pályázat díjazottai, amelyek a 産経新聞 Szankei Simbun dec. 21.-i (azt hiszem) számában lettek közzétéve. Idén is egész jó kandzsikat találtak ki, az egyik kedvencem  a 卍  és a 女 összetétele, ami az "apácazárda" (buddhista persze) szót hivatott jelölni. Jó még az egy vonással kevesebb 眠 és 剣 is, valamint a 山 tükrözve, mint "a Fudzsi és annak vízen tükröződő képe".  Ötletes még a két 目 összevonása(乱視・二日酔い), a 回+ 2 láb  (歩きスマホ) is, de pl a なきくずれる nekem nem jött be, mert nem elég "kandzsis".




2016年12月12日月曜日

Az év kandzsija: 金 arany/fém/pénz

『角川当用漢字字源辞典』ゟ
Ma hirdették ki, kb 1 órája az idei év kandzsiját, ami a nem túl fantáziadús 金 lett - ezt már 2012-ben és 2000-ben is megválasztották. Az olimpiai eredmények akkor és most is szerepet játszottak, de idén Maszuzoe Jóicsi 舛添要一 ,  Tokió ex-kormányzójának "elvesztette közpénz jellegét" performansza, Icsiró bézból eredményei, valamint "PPAP" Pikotaró csillogó-villogó ruhája is a   金 mellett szóltak. 






Futottak még:

2.「選」

3.「変」

4.「震」

5.「驚」

6.「米」

7.「輪」

8.「不」

9.「倫」

10.「乱」

2016年12月3日土曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』8511号(通巻987号)


○古代日本語動詞のアスペクト・テンス体系 (野村剛史)

○古代における上一段活用について (岡村弘樹)

○『世間妾形気』最終話と伏見 (野澤真樹)



『國語と國文學』 201612月号 通巻1117号(第93巻第12号)


○中世和歌表現史試論(中川博夫)

○『落窪物語』における孝養――継子いじめとの関わりから――(森あかね)

○『繁野話』第八篇「江口の遊女薄情を憤りて珠玉を沈る話」新論(劉菲菲)

○久保田万太郎「朝顔」論(福井拓也)

◇書評・川平敏文著『徒然草の十七世紀 近世文芸思潮の形成』(西田正宏)

◇新刊書情報

◇第九十三巻総目次




『日本語学』 201612月号 通巻461号 (第3513号)
 

◆データが変えることばの研究と教育


〇仮想講義「言語資源学入門」 (前川喜久雄)

〇コーパスが変える日本語の科学――日本語研究はどのように変わるか――(山崎誠)

〇社会言語学データは何をもたらすか――研究と教育への貢献――(阿部貴人)

〇SNSビッグデータでとらえる言語問題――医療分野を例に――(荒牧英治)

〇データに基づく日本語教育シラバス――見えてきた初級文法シラバス像――(山内博之)

〇形態素解析と古典教育――簡単な情報処理技術を利用しての教材作成の可能性――(須永哲矢)

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]村上吉文

[百人一首を味わう]小嶋菜温子・渡辺春美

2016年11月26日土曜日

満天星亭 Dódan-pavilon

Őszi falevél-pornó szezon van, így az elmúlt hetekben én is mindenféle parkokba járkáltam, de ma sikerült bejutnom egy exkluzívabb helyre, az Ovari-Aszahiben (Aicsi pref.) lévő 満天星亭 azaz Dódan-pavilonba.
Ez eredetileg egy 1723-ban, a szomszédos Gifu prefektúrában épült ház, amit a Sóva korszakban, tehát a XX. században szállítottak át a mai helyére, de persze egy kicsit farigcsáltak rajta. A dódan elnevezés a dódancucudzsi 灯台躑躅 nevű díszcserje nevéből származik, mely a hangafélék családjának tagja, enkianthus perulatus.  (magyarul csengőbojt lenne?)
Sajnos nem lehet csak úgy oda bemenni, legalább három nappal a látogatás előtt kérvényezni kell a városházán, de az irodában lévő, teleírt naptárt elnézve érdemesebb hónapokkal előre tervezni. Évente pár alkalommal nyílt napot is tartanak, de a tömegnyomor borítékolható.

Megközelíthető a Meitecu Szeto-vonal Imba állomásától (名鉄瀬戸線印場駅) gyalogszerrel (kb 15 perc), de a Nagoja állomástól kb 40 percet érdemes számolni.











2016年11月1日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』 8510号(通巻986号)


○定家の加筆訂正した仮名づかい──秋篠月清集のばあい── (遠藤邦基)

○藤原定家の監督書写と和歌研究 (岸本理恵)

○山崎紫紅の八百屋お七──戯曲「お七吉三涙橋」の趣向と反応── (丹羽みさと)




『國語と國文學』 201611月特集号 93-11


○漢字文の相互参照性について――方法覚え書き――(津田博幸)

○生成される外部 ――『古事記』のテキスト性をめぐって――(金沢英之)

○『日本書紀』の訓読をめぐって(福田武史)

○ヤマトタケル、白ち鳥の向かう先 ――歌の働きによって発生するテキスト間のヴァリアント――(山崎健太)

○『杜家立成雑書要略』の書儀的性格 ――敦煌書儀の形式・表現・配列の分析を通して――(西一夫)

○古代テキストとの対話ということをめぐって(西澤一光)

○『万葉集』の統一性をめぐって(トークィル・ダシー)

○梓弓と真弓 ――久米禅師と石川郎女との問答歌――(月岡道晴)

○明日香皇女挽歌第二反歌試解(鉄野昌弘)

○神ながら栄えゆくべき世界 ――『万葉集』における神聖王権の表象とその消長――(品田悦一)


◇新刊書情報



『日本語学』 201611月特大号 通巻460号 (第3512号)


◆手書きの字形を考える


○漢字と手書き(沖森卓也)

○常用漢字表の字体・字形に関する指針──手で書くことを重視した国語施策として──(武田康宏)
 

○漢字の字体・字形と規範意識(笹原宏之)


○「字体」と「手書きの字形」── 字体研究と「常用漢字表の字体・字形に関する指針(報告)」── (佐藤栄作)
 

○印刷字形は一字種一字体──新聞社の立場から── (関根健一)
 

○国語科教育の立場から考える「字形」の諸相 ──国語学力育成と学習者の目的意識形成の問題を巡って──(棚橋尚子)


○「自分の字」に自信をもたせる「手書き文字」の指導――─「常用漢字表の字体・字形に関する指針(報告)」を活用する――(秋山純子)
  

○高等学校段階の国語教育と手書き文字について──文化としての手書き文字の継承とは──(納屋信)
 

○国語科書写としての字形の多様性・機能性(押木秀樹)


○手書きの字形 ──今後の課題──(財前謙)


○彫刻文字と手書き文字の書体と字体(大熊肇)


○「統」と「統」と「統」──日本語教育における漢字の字体・字形・字種の問題──(徳弘康代)

 
【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[介護と言葉 最終回]小野田貴夫
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]蟻末淳
[百人一首を味わう]小林千草・高田祐彦




2016年10月29日土曜日

Nyomok 2. 獨逸ヒットラー機関紙特派員

A minap kivettem az egyetemi könyvtárból Rudolf Lange Lehrbuch der japanischen Umgangssprache című japán nyelvkönyvének második, 1906-os kiadását.
Ahogy az lenni szokott, egyes lapokon előfordulnak beírások, de találtam két papírcetlit is japán nyelvi  jegyzetekkel (latin betűsek).
Az egyik fecni levélpapír lehetett, mert a felső részen szerepelt egy tókjói cím és egy név, utóbbi japán írással is: Don Gato Presse Korrespondent  獨逸ヒットラー機関紙特派員 ドン・ガト.




Hoppá! Ez a 獨逸ヒットラー機関紙特派員 nem más, mint az NSDAP pártlapjának, a Völkischer Beobachter japán tudósítója!
A névre rákeresve találtam egy 1933. februári cikket, ami alapján ez a Don Gato valóban a fenti lap tudósítója volt, még a fecnin olvasható cím is benne volt a cikkben.


Amennyiben tényleg Don Gato írta a jegyzeteket, akkor az azt jelenti, hogy Rudolf Lange könyvéből tanult japánul, mely könyv később abba a bizonyos német alapítású keresztény egyetem könyvtárába került, ahonnan a héten kivettem...

2016年10月26日水曜日

Gurung (tamu) nyelv グルン語


Már régen meg akartam tenni, de valahogy mindig elfelejtettem, vagy közbejött valami, de ma végre sikerült: megkértem az egyik nepáli tanítványomat, aki gurung nemzetiségű, hogy írjon már le nekem pár szót, kifejezést a nyelvéből, mert nagyon kíváncsi vagyok rá. Az ethnologue honlapja szerint ez egy sino-tibeti nyelv, és azon belül  is a nyugati bodikus nyelvekhez tartozik. Az illető egyébként Tanahun तनहुँ régióból származik, de elmondása szerint a gyerekek nem nagyon beszélik a gurung (tamu) nyelvet, és ő maga sem nagyon használja- a magar nemzetiségű csoporttársa jobban  tud gurungul, mint ő maga.
A szavakat, kifejezéseket devanāgarīval írta le, de mellékelt latin betűs átírást is, amiben kissé bizonytalan volt.
A közös nyelv értelemszerűen a japán, tehát ez egy japán-gurung szójegyzékecske, néhol nepáli fordítással is.

1  ghri

2  negaro

3  sogaro

4  philgaro

5  ngogaro

6  tihugaro

うち dhin

田舎 nasa

こんにちは chyajalo

字を書く phirn (??)

私 nga

私たち ngi

あなた kyo

あります mo

ありません are 

あなたの名前は何ですか khi me tho ja

元気ですか  khi chamba mu (mo)

はい、元気です nga saban mu


2016年10月5日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai


『國語國文』859号(通巻985号)


○光厳院の治世歌──「我」の形象── (中村健史)

○斎宮規子内親王野宮庚申の和歌序二篇について ──「松の声夜の琴に入る」と「初雪を翫ぶ」── (山本真由子)

○古今伝授東家流切紙「一句之文」考 ──中世の神道実践と古今伝授── (髙尾祐太)




『國語と國文學』通巻1115201610月号 93-10

○大将たちの「もの思はしさ」――『源氏物語』を継ぐ時代のつくり物語――(西本寮子)
  
○団十郎提携時代の金井三笑(光延真哉)

○堀辰雄「聖家族」論──文体と心理の相即──(戸塚学)

○横光利一『上海』論──語りの構造からの考察──(邵明琪)

◇書評・中周子著『拾遺和歌集論攷』(松本真奈美)

◇書評・木下華子著『鴨長明研究──表現の基層へ』(中前正志)

◇新刊書情報



『日本語学』 201610月号 通巻459号 (第3511号)


◆終助詞の世界


○終助詞による表現の広がり――周辺的な用例から見えてくること――(野田春美)

○終助詞の音調の記述方法について (轟木靖子)

○終助詞の意味・発話・推論――時間軸上で成立する機能―― (坪内佐智世)

○江戸語の終助詞――「さようなら」と終助詞―― (中野伸彦)

○幼児の用いる終助詞――終助詞の習得順序と幼児の用いる終助詞「ね」「よ」の機能について―― (白井純子・白井英俊

○中間言語としての終助詞の使用――接触場面における談話展開と相互行為から捉え直す―― (高民定)


【連載】
[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[当用漢字表の誕生] 福田亮
[介護と言葉]小野田貴夫
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]八田直美
[新連載:百人一首を味わう]松平盟子・山口仲美

2016年10月1日土曜日

平成廿八年度 国文学会 (京都大学)

2016年12月11日(日)午後1時ゟ
京都大学文学部・第三講義室にて




     研究発表会

単音節二段活用動詞の一段化の開始時期 (岡村弘樹)

院政期の歌学と日本紀 (鎌田智慧)

妖怪退治絵巻における漢文学の受容 (白渓)



    講演会  

日本における詩話の終焉をめぐって―古賀侗庵『非詩話』を中心に (Matthew Fraleigh)

 「歌はをさなかれ」の思想 (大谷雅夫)

2016年9月13日火曜日

Ha a vietnámit kínai írással írnák... 𩛄 豆撑



 Bár jelenleg a vietnámi nyelvet egy módosított latin abc-vel jegyzik le, a XX. század elején még használatban volt a kínai írás, a klasszikus kínai nyelv, és persze a kínai íráson alapuló ch nôm (字喃) is.(vö. japán kokudzsi 国字)

 Igazából Dél-Vietnámban már 1867-ben eltörölték a kínai rendszerű hivatalnokvizsgát (科擧 khoa cử), és rá két évre a közigazgatásból is száműzték a klasszikus kínai nyelvet. Észak-és Közép-Vietnámban hasonló lépésre kb 50 évet kellett várni, ami azt jelenti, hogy a francia gyarmati uralom első 60 évében a vietnámi hivatalnokréteg és az értelmiség bizony a klasszikus kínait  (kambun 漢文) használta. A kínai hatás természetesen a szókincsben is érezteti hatását, a modern vietnámi nyelv szókincsének kb hatvan százaléka kínai eredetű lehet. Érdekesség, hogy a sino-vietnámi szókincs újkori rétege leginkább a XIX. és a XX. században Japánban alkotott összetételekből származik¹.



 Nemrég kaptam ajándékba egy kis vietnámi édességet (Bánh Đu Xanh), amelynek doboza a vietnámi nyelvet nem ismerőknek (én sem tudok vietnámiul) nem túl sokat árul el a tartalomról, így kíváncsi lettem, hogy visszafordítva 漢字–ra mennyivel lesz értelmesebb a doboz felirata. A ch nôm (字) írásjegyek Bonet szótárán alapulnak² (a képen pirossal).




Kezdjük a kínai írással. A ③ alapján megtudni, hogy a doboz tartalma babbal (豆) kapcsolatos, és hogy Hải Dương-i (海陽) specialitás (特産). A ④-ből az is kiderül, hogy valamiféle elismerésben (徽章) részesült a termék. 
ch nôm már kissé zavarosabb, de a ③ 𩛄 gyöke, a 𩙿 elárulja, hogy étkezéssel / étellel kapcsolatos a dolog. A ② és a ④  鐄-ja az 'arany' 金 és a 'sárga' 黄 összetételéből áll, így joggal lehet arra gyanakodni, hogy arany / sárga jelentésű lehet (ez az írásjegy a kínai írásban is megvan 'harangzúgás', 'nagy harang/sarló' jelentésben).  Ebből arra lehet következtetni, hogy a 徽章鐄 jelentése 'aranyérem'. Marad a ② 𧍰, valamint a ③ 撑. A 𧍰 gyökéből 虫 kígyóra vagy féregre lehet tippelni, de talán ennél több nem is derül ki belőle. Ez igazából a 'sárkány' jele.  A  撑 teljes homály, de a szótár szerint a jelentése 'kék' vagy 'zöld'.  Olvasata xanh, ami állítólag kínai jövevényszó (青)³. 

A fentiek tanúlsága, hogy ha a kínai szavak aránya nagy, akkor valamennyire el lehet boldogulni a kínai írás ismeretében, de a ch nôm esetében már csak tippelgetni lehet a gyökök alapján..

¹  ファム・ヴァン・ホアイ(2011)「ベトナム語における近代漢語とその起源」『日本語学』通巻381号(第30巻8号)
² Bonet (1899) Dictionnare Annamite-Français. 
³  富田健次(1988)「ヴェトナム語」『言語学大辞典 第一巻』三省堂