2017年8月13日日曜日

A pokol 72 órája –Kjóto 阿鼻叫喚の京都



Na jó, a fenti cím túlzás, de tényleg embert próbáló hőség fogadott Kjótoban, ahová ezúttal családilag rándultunk ki a múlt héten.
Mivel éltem is Kjótóban, és most is évenként X alkalommal járok ügyes-bajos dolgaim miatt, ismerem valamennyire a terepet, ezért úgy döntöttünk, hogy ezúttal kihagyjuk a populárisabb látványosságokat:  a Kijomizudera 清水寺 és tsai századszorra már elég uncsi...

  Kezdésnek kibéreltünk egy szépen felújított macsiját 町家, azaz régi kereskedőházat, amelyben már régen meg akartam szállni, úgyhogy most végre sikerült. Sajnos a légkondi nem tudott megküzdeni a gyilkos klímával, így kint is, bent is forróság volt.
Ennek ellenére bátran tudom ajánlani mindenkinek, aki szeretné kipróbálni, hogy milyen lehet Kjótoban élni.






 Ami a turistáskodást illeti, első nap a Császári Palotát 京都御所 kerestük fel, ahová régebben regisztrálni kellett, de most már szabadon felkereshető (igaz, a csomagokat átvizsgálják). Pechünkre az épületek egy részét épp felújították, talán ezért sem volt túl nagy tolongás.







Második nap a Súgakuin Császári Villát 修学院離宮 céloztuk meg, ahova viszont regisztrálni kell  hónapokkal a látogatás előtt, és csak a kiválasztottakat engedik be, de meglepően rugalmasan kezelték a létszámváltozást (egy fő plusz).
A Villa a hegyoldalban helyezkedik el, és egy hatalmas területen vannak szétszórva az épületek, köztük rizsföldekkel, amiket a helyieknek adtak ki bérbe.
A hegyoldal már önmagában bőven elég lett volna, de ehhez hozzájárult a hőség is, így a gyengébbek hamar elhulltak...szóval nyáron semmiképp sem ajánlom a Villát, főleg kisgyerekkel, idősebb hozzátartozóval. Belépőjegy egyébként itt sem volt.










Az utolsó napot nyugisan töltöttük, de szerencsére volt egy kis időm benézni a szokásos Antikvár Könyvek Ünnepére, ahol 200 jenért magamévá tettem a Japán Eszmetörténet sorozat 日本思想大系 rangaku-val 蘭学, azaz az edo-kori holland stúdiumokkal foglalkozó kötetét.



Egyéb képek:
 
A jó öreg Eiden 叡山電車

Daimaru Villa: A Daimaru Áruház egykori igazgatójának háza

A Goó Szentély 護王神社 kődisznaja



2017年8月8日火曜日

A まっすぐ (egyenes/en) szócsalád



A  júliusi  szócsaládos bejegyzés folytatása.

まっすぐ egyenes, egyenesen


直(チョク・ヂキ)【目でまっすぐに見る意】

勅・敕(チョク)【杖で撃ってまっすぐにする意。→ひいて「いましめる」(誡)意となり、「ただす」(整)意となった】

織(ショク・シキ・シ)【糸をまっすぐに機(はた)にかける意】

植(ショク・チ)【木をまっすぐに立てる意】
    ez kapcsolatban lehet a 置(チ)szóval 【鳥を捕まえる網をたてる意】

矢(シ)【まっすぐな矢の意】

首(シウ・シュ)【くびの意】

正(セイ・シャウ)【脚の膝から下の部分の意。足くびの意ではない。→曲がらない「直」の意から、「ただしい」意となった】


Tódónál ismét találni némi átfedést (csillaggal a rekonstruált ókínai alak):

 {TEK}alapjelentés: まっすぐ.  *dïǝk 植 *dhiǝk 勅(敕)*t`ïǝk 

{TEK/TEG/TENG} alapjelentés: まっすぐ. *tieŋ

{TER}  alapjelentés: まっすぐで短い.ひくい. *thier


Katótól eltérően, Tódó a *tiǝk  szót a {TÊK} しるしをつける szócsaládhoz sorolja.




Felhasznált szótárak:

加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年 

2017年8月2日水曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『日本語学』 20178月号 通巻470号 (第369号) 

◆文献でたどるむかしの方言

〇文献を利用した新しい方言研究 ――十返舎一九・谷崎潤一郎が見た関西人の言語行動―― (小林隆)

〇道中記と庶民記録による近世中期以降の方言音韻史 ――岩手県二戸市におけるカ行・タ行子音の有声化現象を例に―― (作田将三郎)
 
〇文献方言史研究の事例――中部地方―― (彦坂佳宣)
 
〇文献に見る中国方言 (田籠博)

〇九州の文献方言史資料――室町時代後期 南九州の古辞書二点から―― (米谷隆史)

〇将来の研究のためのデータ作り ――何を記録に残しておくべきか―― (井上文子)

【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]栗原幸則・佐藤修
[百人一首を味わう]糸井通浩・平野多恵



『國語國文』868号(通巻996号)

○芥川龍之介「黒衣聖母」に見られるボードレール受容 (小谷瑛輔)

○平安時代の萬葉歌享受の一様相
――巻十・一八七五歌の異伝本文の享受をめぐって―― (景井詳雅)

○能《当麻》における宗教的奇蹟の空間造形 (中野顕正)



『國語と國文學』 20178月号  通巻1125号(第94巻第8号)

○『菅原伝授手習鑑』三段目「車曳」考──松王丸人物解釈の変容──(黒石陽子)

○『平家物語』富士川合戦譚考(原田敦史)

○京都・祇園座設立の経緯とその意義(日置貴之)

○三島由紀夫『青の時代』論(藤田佑)

◇書評・大野順子著『新古今前夜の和歌表現研究』(谷知子)
◇書評・山本章博著『中世釈教歌の研究 寂然・西行・慈円』(平野多恵)
◇新刊書情報

2017年7月23日日曜日

1-2 szócsalád



 Japán 3 nagy kandzsikutatója Kató Dzsóken 加藤常賢 (1894−1978), Sirakava Sizuka 白川静 (1910−2006) és Tódó Akijaszu 藤堂明保 (1915−1985). 
  Tódó neve az átlag japánul tanulónak a 学研漢和大字典 és a 漢字源 szótárakból lehet ismerős, előbbit én is bőszen lapozgattam a Japán Alapítvány budapesti könyvtárában, utóbbit meg később magam is beszereztem. Tódó egyébként etimológiával (is) foglalkozott, a legrégibb fennmaradt kandzsiszótár, a 説文解字  valamint Karlgren kutatásai alapján a kínai szócsaládok (単語家族) feltérképezésébe mélyült bele. Erről angolul itt lehet olvasni.  Sirakava a sztár, valószínűleg hármuk közül ő az, aki a legtöbbet szerepelt a médiában, számos könyvet írt, amelynek hatása megfigyelhető a kandzsi oktatóanyagokban, és ugye az évi kandzsialkotó pályázat  az ő emlékének is szól. Szóval iszonyatosan népszerű az átlag júzer körében, de szakmai berkekben már kritikusabban állnak hozzá (白川静ブームとその問題点)*. Tény, hogy a kandzsimagyarázatai rendkívűl izgalmasak, hiszen sok esetben ősi kínai szertartásokhoz, hiedelmekhez köti őket, mint pl a nem „száj”, hanem szertartási edény. Vagy a valójában  egy tekergő sárkányt ábrázol stb. Nekem talán pont emiatt nem jön be, kicsit erőltetettnek érzem, hogy mindenbe vallásos elképzeléseket akar beletuszkolni, igaz, én csak egy egyszerű laikus vagyok.

  Kató neve viszont abszolút homály volt, teljesen véletlenül szereztem róla tudomást, mégpedig Jamada Kacumi 山田勝美  etimológiai szótárából (漢字の語源 1976), amely végső soron Kató kutatásainak (漢字の起源 1970, illetve lásd még Kató-Jamada当用漢字字源辞典 1972)  felhasználóbarátabb közreadása. Kató is a 説文解字-t vette alapul, de ahogy látom, néha Tódótól eltérő következtetésre szokott jutni. A Jamada-féle szótárt viszonylag gyakran olvasom, de nem lévén sinológus, nem tudom megállapítani, hogy Kató (+Jamada) etimológiái mennyire helytállóak. Viszont kellemes időtöltés :D  Egyébként ezt a kilencvenes években 漢字字源辞典 címen is kiadták, állítólag itt-ott kipofozva. 
Az alábbiakban Kató két etimológiáját próbáltam szócsaládba rendezni, elsősorban a magam szórakoztatására, de talán valami haszna is lehet a kandzsik vagy a sino-japán szavak memorizálásában.

1.    とまる, とどまる, とどめる(止)

市(シ)【彼我の物品の公平な値段の定まる所】

至(シ)【敵方の射た矢が、ここまできて逆さに倳(た)って止まる、すなわち遠くからここまできて「止まる」意である】

視(シ)【目をとめて見る意】

室(シツ)【家の中で人のとどまる所の意】

待(タイ・ダイ)【道路上にたちどまる意】



2.    ゆく(之)

志(シ)【心が動く意】

詩(シ)【意志(かんがえ)をことばに表したものの意】

寺(シ・ジ)【手を動かす、手を使って処理する意】

適(セキ・テキ)【外に出かけてゆく意】

出(シュツ・スヰ)【履(くつ)をはいて外に出てゆく意】ez az alábbi szavakkal lehet kapcsolatban: 
 
  自(シ・ジ) 【顔面から突出しているもの、すなわち「はな」の意】 
 
  秀(シウ) 【禾が穂を出す意】

進(シン)【履(くつ)をはいて道路を前に向かって歩行する、すすむ意】

晋(シン・セン)【太陽の出る意】

春(シュン)【桑の若芽が出る日の意】

 商(シャウ)【子を生む股穴、すなわち「女陰」の意】

水(スヰ;古音式軌切)【しみ出る、あるいは、わき出る意】

 吹(スヰ)【大口を開いて気を急に出す意】 

 泉(セン)【穴から自然にわき出る水、あるいは、水の自然にわき出る所の意】

 



Tódó szócsaládjaival összehasonlítva találni némi átfedést:

{TEG, TEK} alapjelentés: じっとひと所にとまる. 止、阯、趾、沚、歯、臺、祉、峙、待、侍、塒、持、得、已

{TÊG} alapjelentés:まっすぐ進む. 之、志、寺、侍、詩、時

De pl a 至 室 és a szavakat teljesen más szócsaládba sorolja:

TERalapjelentés: まっすぐで短い、ひくい.  視、矢、弟、低 stb

{TER, TET, TEN} alapjelentés: いっぱいつまる. 畛、体、室、至、窒、致、質 stb




* Ez persze nem jelenti azt, hogy Kató és Tódó tévedhetetlen lenne.

Felhasznált szótárak:

加藤常賢・山田勝美『角川 当用漢字字源辞典』角川書店1972
藤堂明保『漢字語源辞典』学灯社1965
山田勝美『漢字の語源』角川小辞典1976年